Koyaanisqatsi – Kizökkent világ (Qatsi-trilógia 1.) (1982) 32

Koyaanisqatsi
86' · amerikai · dokumentumfilm, zenei

1 díj · 1 jelölés

A dialógusok és valódi cselekmény nélküli film máshol még soha nem látott perspektívából mutatja meg a természet csodáit, a felhőket, a viharokat, a naplementét és az éjszaka fényeit, hol lassítva, hol felgyorsítva az eseményeket, majd az ember alkotta létesítmények művészien fényképezett… [tovább]

Képek 5

Szereposztás

Edward Asnerönmaga
Pat Benatarönmaga
Jerry Brownönmaga
Johnny Carsonönmaga
Dick Cavettönmaga
Marilyn Chambersönmaga
Sammy Davis Jr.önmaga

Kedvencelte 9

Várólistára tette 45


Kiemelt értékelések

Kino 

Objektív, Isteni szemen keresztül tárul elénk az emberiség, a civilizációs vívmányok, esztelen távlatokba nyúló tornyokkal, a haladás jegyében, az emberek céltalannak tűnő rohanása, mint a hangyák egy boly körül, végül a próféciaként aláhulló, lángoló roncsdarab, és a kamera, ami anélkül követi hosszú útját, hogy akár csak egy pillanatra is megremegne. Nem hagyományos dokumentumfilm, egyetlen szó sem hangzik el benne (hacsak nem Glass zenéjében az, hogy Koyaanisqatsi), türelem és művészfilmes ízlés erősen ajánlott hozzá, de szavak nélkül is képes nyomasztó üzenetét keresztüljuttatni, hiszen bármely más fajt elnézve ugyanerre a konklúzióra jutnánk: kizökkent egy felsőbb rendből.

1 hozzászólás
kkata76 

Gyorsított és lassított felvételek, állóképek váltják egymást (többféle kamerával, többféle filmre, többféle technikával, mint pl. a time-lapse és a slow motion, különleges megvilágításban, különleges nézőpontokból, több évig tartó forgatáson felvett képek). Philip Glass díjnyertes zenéjében a hol lassuló, hol gyorsuló, majd a végletekig fokozott dallamot hirtelen csönd váltja fel, majd a dallam lassan újraépül; kép és szöveg követi és kiegészíti egymást.
A filmen a csodás természeti felvételek után a civilizáció termékeit (gépeket, városokat, házakat) és embereket látunk, hol hömpölygő áradatként, hol kiemelve egy-egy arcot a tömegből. Üzleti- és nyomornegyedek, gyárak, robbantások, katasztrófák és háborúk, a film mindent megmutat, és miután mindent láttunk, visszatérünk a nyitó képhez, a zenében pedig a kezdő motívumhoz, lezárva ezzel mind a filmes, mind a zenei élményt.

tetsuo

Akkora zenéje van, hogy a fal adja a másikat. No és a kép sem rossz hozzá.

sipiarpi 

Nem voltak elvárásaim, de erre azért nem számítottam. Nagyon találó és nagyon elgondolkodtató dokumentumfilm, az emberről illetve viszonyáról a természethez, földünkhöz. Minden középiskolással megnézetném.

1 hozzászólás
Mr_Catharsis91 

Fricke későbbi filmjeit láttam már (amiket nem csak fényképezett, hanem rendezett is), így a formanyelv nem volt új és abban sem láttam semmi meglepőt, sem újat, hogy mit csinálunk ezzel a bolygóval, mi felé haladunk. Bővel elég doksi született hasonló témában.
A time lapse még mindig iszonyúan látványos, szerintem ha azt jól felhasználják, akkor gyakorlatilag megunhatatlan.
A film abból a szempontból még érdekes lehet (így 2018-ból), hogy mit tartottak releváns problémának akkor, mire akarta felhívni a figyelmet Reggio. Így majdnem 40 év távlatából, sokat nem változtak a dolgok, sőt…..


Folytatása

Összehasonlítás

Qatsi-trilógia


Hasonló filmek címkék alapján