1976 – a Forma 1 aranykora, a hihetetlenül izgalmas, és látványos száguldó cirkusz legendás szezonja, két felejthetetlen versenyző harcával: James Hunt, a vagány brit pilóta, a Forma 1 rocksztárja, és Niki Lauda, az osztrák fegyelmezett zseni, az 1975-ös világbajnok néz egymással farkasszemet a… [tovább]
Hajsza a győzelemért (2013) 438★
Képek 22
Szereposztás
Gyártó
Double Negative
Exclusive Media Group
Cross Creek Pictures
Revolution Films
Working Title Films
További gyártók
Kedvencelte 115
Várólistára tette 169
Kiemelt értékelések
Mióta az eszemet tudom, mindig is néztem és szerettem a Forma-1-et. Kiskorom óta ez az egyik kedvenc programom apukámmal (persze csak a közös bringázások után). :)
Érdekes volt látni, hogy akkoriban mennyi ideig tartott a gumicsere, most meg 2-3 másodperc alatt megvannak vele. :D Elképesztő élmény volt nézni, ahogy ezek ketten egymás ellen versenyeznek, mindketten kiemelkedőek voltak a maguk nemükben! Külön öröm számomra, hogy a mostani futamokon még mindig látni lehet Laudát. Tudom, hogy nem versenyzőként van ott, de akkor is tök jó érzés. Amúgy Daniel Brühl szuper volt, nekem ő tetszett a legjobban, azóta már be is terveztem tőle még néhány filmet. :)
Ahogy néztem ezt a filmet, eszembe jutottak a korábbi forma-1-es versenyek, melyeket a családdal végigszurkoltunk. Mindig is szerettem nézni a futamokat. Lauda egy élő legenda, róla is sokat hallottam már, csak idő kellett, míg eljutok ehhez a filmhez. Daniel Brühl fantasztikus volt! Ő vitte a vállán a filmet. Mindig is veszélyesnek tartottam a Forma-1-et, de azért látszik, hogy az idők folyamán igyekeztek biztonságosabbá tenni, ám mégis voltak csúnya balesetek. Csodálom ezeket az embereket, akik vállalják a veszélyt, kockázatot. James Hunt és Niki Lauda emberileg teljesen más vérmérsékletű volt. James kicsapongó, flegma, laza, Niki megfontolt és bölcs. Tetszett James jellemfejlődése, ami annak köszönhető, ahogy hatottak egymásra. Ellenfelek maradtak, de megtanulták tisztelni egymást. Ahogy a végén Lauda el is meséli. Nagyon megszerettem ezt a filmet, és hatására talán újra visszakapcsolódom a mai mezőnybe. Sajnos úgy 3 éve nem néztem rendszeresen a futamokat.
Wow! Ez valami hihetetlen volt!
Nem csak Chris miatt :D
Néhanapján nézegettem a Forma-1et az utóbbi időben, volt hogy szurkoltam is valakinek, úgyhogy a világ nem volt idegen. A két főszereplőről viszont nagyon keveset tudtam. Persze, hallottam már a nevüket, de nekem nagyon sok új dolog volt a filmben – kb minden.
Végigizgultam az egészet – nem tudom, hogy lett volna, ha ismerem a pilóták történetét – úgyhogy végig lekötött.
Hihetetlen, hogy mennyire „fapadosak” voltak azok az autók a mostaniakhoz képest – ahogy az is, hogy hiába a sok biztonsági intézkedés, manapság is történnek halálos balesetek…
Na, de a film az teljesen lenyűgözött, örülök, hogy megnéztem :)
Ez a film emlékeztetett arra, hogy miért voltam régen hatalmas F1 rajongó (számomra Häkkinen volt a bajnok :) ). A nosztalgia érzés mellett a két pilóta történetének bemutatása és az egész megvalósítás, a látvány, az izgalom tökéletesre sikerült, élmény volt nézni!
Az aszfalt királyai és ez a két legjobb versenyes film.
Egy igazán komoly hangulatú és erős film az Forma-1 azon korszakáról, mikor még jóval kockázatosabb, ezzel együtt pedig izgalmasabb volt minden verseny. Gyönyörű fényképezés és remek színészi játékok jellemezték, de kicsit az utóbbiból fakad, hogy irritált a két pilóta. Elviselhetetlenül egoistán és tahón viselkedtek egészen a balesetig, ami számomra felfoghatatlan. Sosem fogom megérteni az ilyen szintű, ma már lényegében „toxikusnak” nevezett rivalizálást, bár az utolsó jelenet azért tisztázta kicsit a dolgokat. A maga műfajában kifejezetten ajánlott darab, ha azonban választanom kéne, hogy melyik a kedvencem, még mindig a Ford v. Ferrari lenne a befutó.
Az egyik legkellemesebb csalódásom volt ez a fim. Nem vagyok nagy Forma 1 rajongó, régebben néztem ugyan a futamokat, de csak a mentális sportolásomat elégítettem ki vele. Már az elején éreztem, hogy na, ez egy jó film lesz, az életrajziak között is kiemelkedő. A végén rettenetesen izgultam, hiába ismertem a sztorit. Le a kalappal a készítők előtt, méltó filmet készítettek. A színészek brillíroztak, nem is értem, hogy Daniel Brühl miért nem kapott legalább egy jelölést az Oscaron. De igazából mindegy is. Ez is egy olyan film volt, aminek a végén letaglózva ültem és csak sokára sikerült újra megtalálnom a lélegzetemet. Aki nem sportos, nem Forma 1-es, az is nézze meg. De tényleg.
Nem nagyon szeretem a Forma 1-et, de ez a film csodálatos.
Imádom benne Chris Hemsworth-ot nagyon jó a szerepe nekem nagyon tetszett. Jól hozta James Hunt karakterét.
Daniel Brühl is tetszett mint Niki Lauda.
Nem igazán ismertem a két főhőst akikről szólt a film csak a nevüket hallottam. De élethűn hozták ami a valóságban is megtörtént. De lehet, hogy tévedek és aki abban az időben látta az jobban tudja miket és, hogy írtak át a filmen mikor készítették.
Kihívás miatt hoztam előrébb a várólistámról (http://snitt.hu/kihivasok/kedvenceink) és @Nyx kedvencei közül választottam ki.
Tetszett, ahhoz képest, hogy a sportot magát rühellem. Ahogy kezdetektől fogva Hunt és Lauda versenyeztek egymással, mintha ezen múlna az életük. Egyikük érzésből, másikuk ésszel. Zsenik. Mindkettő színész remekelt.
A film, az első előzetese óta a várólistámon pihent és a sok halogatás ellenére sem okozott csalódást szerencsére. Jól összerakott, szórakoztató alkotás, ami egy-két változtatástól eltekintve pontosan követi a ’76-os eseményeket és még az olyanok számára is érdekes lehet, akik nem rajonganak a „száguldó cirkuszért”.
Chris Hemsworth és Daniel Brühl remekelnek a szerepeikben, sajnálatos, hogy anno nem nagyon díjazták őket, mert ha az ember régi felvételeket néz a versenyzőkről, akkor láthatja, hogy mennyire jól sikerült eltalálnia a két színésznek őket. A karakterek rivalizálása szépen van felépítve, mind a kettejüket lehet miért szeretni és utálni és az ember a végső versenynél már nem tudja, hogy kinek drukkoljon hiszen mind a ketten megérdemelnék a győzelmet. Alapvetően a többi színész is jó, a női karakterek viszont kicsit semmilyenek lettek, ez valamilyen szinten érthető, de ha a film már tett rájuk egy kis hangsúlyt, akkor szerintem jobban be lehetett volna őket építeni a történetbe. Volt egy-két shot, ami nem tetszett, de összességében a látványvilága is tök jó a filmnek és Hans Zimmer is nagyon kitett magáért, remek a film zenéje is. Az egyik kedvenc jelenetem a montázsos volt, azt szerintem kifejezetten jól oldották meg. A film vége szerintem egy megnyugtató és szép lezárást ad a két karakternek és jó látni ahogy elválnak, plusz az eredeti felvételek és az igazi Niki Lauda feltűnése is megmelengeti az ember szívét. Aki egy izgalmas, szórakoztató autó sportos filmre vágyik mindenféleképpen csekkolja ezt a filmet.
Kár volt utána olvasgatni Lauda véleményét a filmről, rögtön ferde lett az egész, ugyanis szó nem volt itt csipkelődésről, holott az egész film e köré épült…
Sosem voltam autóverseny rajongó, de maga a film lekötött, szóval ez mindenképp pozitívan értékelendő. A kor hangulatát tökéletesen visszahozták, a versenyek is látványosak voltak, mindenki a helyén volt, csak épp a sztori lett elferdítve.
Népszerű idézetek
Figyelmeztetlek, nem leszek jó ebben. Virágot hozni, fogni a kezed. Valószínűleg a születésnapodat is elfelejtem. De ha ezt valakivel végigcsinálom, az csak te leszel.
Komolyan azt hiszed, bosszant (…), hogy patkánynak hívsz, azért, mert úgy nézek ki? Nem érdekel. A patkányok rondák, persze, és senki sem szereti őket, de nagyon intelligensek és erős a túlélési ösztönük.
– Frau Lauda! Magához tért és megszólalt! Azt mondta: „Küldjék el a papot a francba! Még élek!”
Niki Lauda: [Testing his Ferrari at Fiorano] It's terrible. Drives like a pig.
Lauda's Mechanic: [Offended] Oh, you can't say that.
Niki Lauda: Why not?
Lauda's Mechanic: It's a Ferrari!
Niki Lauda: It's a shitbox! It under-steers like crazy and the weight distribution is a disaster. It's amazing – all these facilities, and you make a piece of crap like this.
Niki: Isten tűrhető észt adott és nagyon jó feneket, amivel mindent érzek a kocsiban.
Niki Lauda: Of course he didn't listen to me. For James, one world title was enough. He had proved what he needed to prove. To himself and anyone who doubted him. And two years later, he retired. When I saw him next in London, seven years later, me as a champion again, him as broadcaster, he was barefoot on a bicycle with a flat tire, still living each day like his last. When I heard he died age 45 of a heart attack, I wasn't surprised. I was just sad. People always think of us as rivals but he was among the very few I liked and even fewer that I respected. He remains the only person I envied.
– James: Jól nézel ki, Niki! Te vagy az egyetlen, aki szebb lett, miután leégett az arca!
– Niki: *középső ujját mutatja "
Niki Lauda: – Ez nem ló, hanem disznó!
Ferrari szerelő: – Ó, ilyet nem mondhatsz!
Niki Lauda: – Miért nem?
Ferrari szerelő: Ez egy Ferrari!
Niki Lauda: Ez egy szarkupac! Rohadt alulkormányzott és a súlyelosztás is szörnyű. Elképesztő, minden körülmény adott, mégis ilyen szart csinálnak.
Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is
3 | 3 szavazat · Összehasonlítás | |
2 | 2 szavazat · Összehasonlítás | |
1 | 1 szavazat · Összehasonlítás | |
1 | 1 szavazat · Összehasonlítás | |
1 | 3 szavazat · Összehasonlítás |