Filmek 5-től 7-ig zóna

Háborús

Jöjj és lásd (1985)
Apokalipszis most (1979)
Acéllövedék (1987)
Az őrület határán (1998)
A szarvasvadász (1978)
Schindler listája (1993)
A zongorista (2002)

+ 1 dokumentumfilm, rövidfilm Sötétség és köd (1955)

16 filmre csökkentettem a listám amiből szinte bármelyik film ide kívánkozhatna. Végül ezekre az alkotásokra esett a választásom:

1. Nyugaton a helyzet változatlan (1930)
Az egyik korai hangosfilm ami a háború halálgépezetét mutatja be, ahol nincsenek győztesek csak túlélők. Ahol az ember nem csak testileg, hanem szellemileg, lelkileg is megsemmisül.

2. A nagy ábránd (1937)
Nagyszerű film. Megmutatja a háborút, bár nem a maga brutalitásában, hanem a foglyok sorsán keresztül. Itt még élt a kölcsönös tisztelet az ellenséggel szemben. A későbbi „szökés a fogolytáborból” típusú filmek öregapja is lehet a mű, ha a A 17-es fogolytábor (1953) tekinthető az „apának”. A film vége megható és szívszorító volt. Jean Gabin egy legenda.

3. A dicsőség ösvényei (1957)
Kubrick egyik mesterműve, ami nem véletlenül szerepel többünk listáján is. Az első világháború embertelenségét, az emberi gyarlóságot, gyávaságot, hősiességet, önfeláldozást jól bemutató film ma is megállja a helyét. Csak ajánlani tudom, nekem kedvenc lett.

4. MASH (1970)
Altman az egyik legnagyobb háborúellenes filmet készítette szinte forgatókönyv nélkül, az amerikai hadsereget is átverve akik támogatták a film elkészültét. A háború abszurditása, embertelensége és értelmetlensége humorba csomagolva még ma, 50 év elteltével is erre a listára kívánkozik.

5. Johnny háborúba megy (1971)
Igazi háborúellenes film. Lelkileg is megterheli az embert, pont ezért kellene sokaknak megnézni. Kicsit szürreális, mégis valódi.

6. Jöjj és lásd (1985)
7. Senkiföldje (2001)

Korábban már más kategóriában futottak, ezért most kimaradnak a következők: Jöjj és lásd! Kálvária, Saul fia.

1. A dicsőség arcai
(Korábbi értékelés:)
„Kevés második világháborús film emlékeztet arra, hogy ez a konfliktus nem a fehér, csillogó szemű férfiakból álló Jó és a fehér, csillogó szemű férfiak alkotta Rossz hadseregének összecsapásáról szólt, hanem – mint a történelemben általában – rengeteg különböző vallás, etnikum feszült egymásnak az egyes nemzeti hadseregeken belül.
Ez a film az arab Ryan közlegény megmentése próbál lenni úgy, hogy az eredeti hőstörténetet egy kissé kifigurázza, ami jól áll neki. spoiler
A háború jelensége felé komplexen közelít, nemzeti, etnikai, nemi ellentéteket mutat be érdekes szereplőkön keresztül. Nem giccses, mint néhány hasonló témában – etnikai kisebbségek a világháborúban – készült film.”

2. Acéllövedék
A mester amúgy is szereti bemutatni a testet fegyelmező családi, intézményes és kulturális elemeket, hát a katonaság szinte tálcán kínálja magát ebben a témában. A film második fele külön maradandó volt, ahogyan az spoiler

3. Dunkirk
A másik mester pedig szereti a jól megszerkesztett, feszültséget keltő zenével fűszerezett történeteket. Itt az idősíkokkal való játék tetszett különösen, talán csak a hősies befejezés rontott egy kicsit az összképen.

4. A tengeralattjáró
Kevés jó filmet láttam a vesztesek szemszögéből, a Das Boot mindenképpen az élbe tartozik ebben a tekintetben. Az az óriási erőfeszítés, ami spoiler, jól visszaad valamit a vesztes háborús tapasztalatból.

5. The third part of the night
(korábbi értékelés:)
„A „legbetiltottabb lengyel” spoiler, Zulawski esetében nem számítottam egy könnyed, esti popcorn-mozira. Ez a film elvileg a lengyel második világháborús ellenállásról szól, gyakorlatilag lázálmok, fantázia, múlt és jelen kibogozhatatlan egyvelege, szándékosan darabokra szedett történettel, random meg-megőrülő szereplőkkel fűszerezve.
Nagyjából annyit tudtam kihámozni a történetből, hogy: egy fiatal lengyel értelmiségi elveszíti fél családját a német katonák keze által, majd – a túlélő bűntudata által vezérelve – megpróbál valamiképp hasznossá válni az ellenállás számára.
Ha ez egy Andrzej Wajda-film* jav: klasszikus hőstörténet lenne, akkor a főhős a sztori ezen pontján felkapná a gépfegyverét, pakolna a zsebébe egy kézigránátot és már kaszálná is a német katonákat a hazafiasság jegyében.
De mivel ez egy Zulawski-film, ezért hősünk egy tetvekkel kísérletező náci (?) labor szolgálatába szegődik, ahol hagyja magát tífuszos tetvekkel elárasztani annak érdekében, hogy furcsa áldozatának köszönhetően tífusz elleni vakcinát állítsanak elő. Így extra adag ételt kaphat és megmenekülhet a deportálásoktól is. Meg persze beszélgethet a fél lengyel underground értelmiségi holdudvarral, akik szintén ebbe a laborba járnak és tetűetetés közben Spenglerről meg Nietzschéről beszélgetnek.
Ez a „tetves” történet meglehetősen bizarr, de persze komplex szimbolikát rejt magában a háborúban önpusztítással „ellenálló”, testileg-lelkileg kiszolgáltatott lengyel értelmiség és/vagy zsidóságról, akik a film során többször inkább önként halálba indulnak (Annál bizarrabb a dolog, mert ilyen labor a valóságban is volt a világháború idején és a rendező családja is részt vett ilyen kísérletekben)
A film szimbolikája gazdag, egyik kedvencem volt az, hogy a lengyel ellenállás vezetője itt mindössze egy vak eszelős, aki erkölcsi relativizmusba süllyedt – nem csodálom, hogy a kommunisták nem bírták a rendezőt, bár gondolom a mai lengyel rezsim sem emeli be a nemzeti panteonba.”

6. Kippur
A háború monotonitása remekül, kicsit trip-szerűen visszaadva.

7. In Darkness
Embermentés témában szerintem az egyik legjobb a holokauszttal kapcsolatban. Különösen azért, mert – pl. az Üzlet a korzón-hoz hasonlóan és a Schindler listájával ellentétben – a mentő személye nincs idealizálva: hősünk egy zsidóellenes sztereotípiákat éppúgy magáénak valló random polgár, erőfeszítései így nagyon emberszagúak.

Tiszteletbeli említés: Aknák földjén, Háborús játék, Bukás, Pénzhamisítók, Üzlet a korzón, A hullaégető.

Ezt most gyorsan letudom, nem vagyok valami nagy háborús film gourmet, de azért vannak említésre méltó darabok, egy közöttük pedig kimondottan nagy favorit úgy általában is:

1. A Dicsőség ösvényei – Pajzsomra emelem és úgy kiáltom a címét! Kubrick ritkán hibázik, ez pedig egy méltatlanul hanyagolt film tőle, ami mentes a szokásos háborús film toposzoktól, az „America FUCK YEAH” bűzétől – helyette kapunk egy végtelenül őszinte narratívát, és egy háborút, amit nem csak a csatamezőn, de azon túl is meg kell még vívni.
2. Híd a Kwai folyón – Megint 1957 (ez az év amúgy is nagyon közel áll a szívemhez, filmes szempontból) és megint valami más. Két ezredes verbális csatározása sosem volt még ilyen maradandó. (Közben beraktam a Colonel Bogey indulót, csak azt pont nem halljátok.)
3. A zongorista – Avagy láger-téma done right. Néha kicsit hatásvadász, de nálam ezerszer nagyobbat ütött, mint a hasonló köröket futó, de meglehetősen túlértékelt Schindler listája.
4. Acéllövedék – Újabb Kubrick, bár ezzel a filmmel mindig gondban vagyok. Én értem, hogy mit akart mondani a második felével, de valahogy mind hangulatban, mind stílusban annyira más a két „felvonás”, hogy ha anno külön látom, simán elhiszem, hogy ez két különböző film, ráadásul nem is ugyanattól a direktortól. Szóval leginkább az első fele miatt került fel ide, és szerintem nem kell hosszasan ecsetelgetni, miért.
5. Jöjj, és lásd – Eleinte nem voltam biztos benne, de aztán… mondjuk technikailag hagy maga mögött némi kivetnivalót, viszont amit képekkel, de csak minimális szöveggel mutat be, az valami egészen zsigerig ható.

Ezt a kört csont nélkül vitte a Vissza a jövőbe. (Érdekesség, hogy a Dühöngő bika egyetlen említést sem kapott, de pl. az a Ragyogás is csak egyet, amely korábban élen végzett a horror kategóriában.)

Az új kategória: háborús filmek. (Az indoklás továbbra is fakultatív, de mivel az utóbbi időben ritkán éltek vele, újfent biztatnék mindenkit rá. Magamat is beleértve.)
A határidő március 1. 23:59.

’80-as évek

The Garden of Earthly Delights (Brakhage, 1981)
Landscape (for Manon) (Hutton, 1987)
A pénz (Bresson, 1983)
Zöld sugár (Rohmer, 1986)
Kárhozat (Tarr, 1987)
Kék bársony (Lynch, 1986)
Passiójáték (Godard, 1982)

Sziasztom!
Íme az én „választottjaim”:
Vissza a jövőbe
A dolog
Mad Max 2 – Az országúti harcos
Nauszika – A szél harcosai
Amadeus
Meglógtam a Ferrarival
Pénznyelő

Mivel én a ’90-es évek szülötte vagyok, kevesebb gyerekkori kedvencem van ebből az évtizedből, a többség már felnőtt vált favorittá :) De egy közös vonás van bennük: mindegyiken egytől egyig remekül tudok szórakozni ;)

Áldozathozatal
Nosztalgia
A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője
Vissza a Jövőbe
Jöjj és lásd
Két test, egy lélek
Koyaanisqatsi

Értelemszerűen nekem is lenne még mit említenem, de már többször is voltak említve, pl A fehér bolygó, a Szárnyas Fejvadász, az Aliens, A dolog, de a Kék bársony, az első Indiana Jones film, illetve a Pink Floyd: The Wall is helyet kapnának egy nagyobb listában.

80-as évek

A nagy kékség
Metró
Csupasz pisztoly
Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói, Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag
Veszedelmes viszonyok
A sebhelyesarcú
Legyetek jók, ha tudtok
+ Das Boot (ebből a hosszabb, mini sorozatnak minősülő verziót láttam)

80-as évekbeli kedvenceim

1. Afrika felett
2. Nulladik óra
3. Állj mellém
4. Hegylakó
5. Wall Street