Django elszabadul (2012) 85% 651★

Fene se gondolta volna, hogy nekem ez tetszeni fog. Magam sem tudom miért vagyok ennyire előítéletes Quentin Tarantino filmjeivel. Szentül meg voltam győződve arról, hogy az ő filmjei nem valóak nekem, hiszen úgysem érteném, de legnagyobb meglepetésemre ez tetszett! Az első órában még nem értettem, hogy mi akar ebből az egészből kisülni, azután viszont odaragasztott a székhez, és már szinte kevésnek tűnt az a majdnem három óra. :D

A bunyós és a kutyás jelenetet legszívesebben kitörölném az emlékezetemből, ezzel szemben a maszkos és a befejező jelenetet imádtam! Az előbbin majd lefordultam a nevetéstől, az utóbbi pedig annyira epikusra sikeredett, hogy le a kalappal! Egyik legjobb filmes befejezés, amit valaha láttam. :D

A soundtrack pedig… Wow, 11 csillagos!

Imádom a Tarantino filmeket!
Mindig megijeszt a hosszuk, de aztán meg annyira leköt, hogy már fel sem tűnik.
Ez a film is nagyon jó volt, kell mennyiségű humor és harc. A vér nekem kicsit sok volt és voltak benne durva jelenetek, de ezt már megszokhattuk Tarantinótól.
A kedvenc jelenetem a maszkos volt, azon szakadtam xD
Ja hát és a zenék.. Telitalálat egytöl egyig!

Nem is tudom, miért, de a végén úgy bőgtem, mint egy kisgyerek – pedig nem először láttam.
Amúgy toronymagasan a kedvenc Tarantino filmem: hiába hosszú, végig kellően feszült és izgalmas, időnként még humoros is, a színészek pedig remekelnek. Apropó, tiszta szégyen, hogy DiCapriót ezért még csak nem is jelölték Oscárra, aztán meg amolyan „Nesze, itt van!” jelleggel hozzávágták egy olyan alakításért, ami, szerény véleményem szerint, szót sem érdemelt.
Egyébként meg színtiszta Tarantino: a zenék iszonyat jók (mint olyan, aki a Bud Spencer-Terence Hill páros filmjein nőtt fel, valami elképesztően boldogan vigyorogtam anno, legelső megnézésnél, mikor megszólalt a Trinity), a párbeszédek odavágnak, és persze folyik a vér is dögivel. Röviden és tömören: mesteri.

Nekem ez tetszett, bár nem vagyok nagy western rajongó, de ez megint jó volt. Quentin Tarantino-tól ez lett a második film, ami tetszik. Jamie Foxx, Leonardo DiCaprio, Walton Goggins, Samuel L. Jackson, és Cristoph Waltz igazán jók voltak. Tetszetek a vérengzős részek, és a humor jól eltalálták. A zenék is nagyon találóak voltak.

Ez is olyan film, hogy „mihez kezdjek veled édes gyermekem?” Mert egyrészt szuper, de tényleg, szuper, másrészt viszont kell a fenének ez a sok vér.

Nagyon jól bemutatja az amerikai polgárháború előtti állapotokat, de túlságosan hosszú. Viszont a vége mindent visz.

Tarantino elszabadult, én pedig új kedvencet avattam. Ugyan nem a Vadnyugaton játszódik, nem a megszokott, mégis nagyon western, és nagyon Tarantino, ez nálam nyerő kombó. Remek történet remek szereplőgárdával, Schultzot imádtam, Christoph Waltz valami szenzációs volt a szerepben, másik kedvenc karakter Calvin Candle, DiCaprio mindig remekül hozza az undi figurákat (is), mindennek tetejébe egy dögös Django Jamie Foxx személyében… Újranézős.

Nem volt rossz, de az Aljas Nyolcas jobban tetszett, ha már Tarantino és a western párosánál akarok maradni a viszonyítási alapok terén. Ez is egy erős mű, karakterek és cselekmény terén is, mégis kevésbé éreztem fordulatosnak és összetettnek, mint az előbb említett darabot, ráadásul ebben akadtak olyan WTF pillanatok, amiket nem igazán tudtam mire vélni. (pl.: a KKK-s jelenet, ami nagyon bugyuta és teljesen kilóg a filmből, vagy a legendás gravitáció törvényeire fittyet hányó, ajtóból kirepülő hölgy, de helyenként a betétdalokat is nagyon furcsán választották.) A szereposztás amúgy itt is kiemelendő. DiCaprio mondjuk már nem először bizonyított gonoszként, de ismét meggyőzően hozta a figurát, míg Christoph Waltz-ot érdekes volt a náci (lásd. Becstelen Brigantyk) után egy feketéket védelmező, fejvadászként látni. Örülök, hogy a származása ellenére nincs beskatulyázva. Mellettük Samuel L. Jackson szintén tündökölt ebben az úgymond „Júdás” szerepben, és ugyan nem kedvencem Jamie Foxx, itt még rá sem lehetett panaszom.
Rengeteg remek momentuma van a filmnek, pár apróság viszont annyira belerondított nekem, hogy az összkép mégsem lett olyan fényes, legalábbis az előzőleg megtekintett Tarantino alkotásokhoz képest. Ennek ellenére ajánlom, mivel komoly történelmi témákat feszeget, amik nem vesztették még el teljesen az aktualitásukat.
ui.: Don Johnson meg úgy tűnik, hogy örökre KKK tag marad, miután a tavalyi Watchmen szériában is azt alakított.

Anno elkezdtük nézni férjemmel, de akkor nem bírtam nézni a sok vértől és inkább kinyomtam. Úgy néz ki, hogy megedződtem az évek során és most még kb. sajnálom, hogy vége a filmnek.
Szörnyű, hogy anno hogyan gondolkoztak az emberek (leginkább délen és ez napjainkban sem változott arrafelé sokat). A film jól bemutatja a fehérek kegyetlenkedéseit, erős gyomor kell hozzá, az tény! Nem hiszem, hogy bárki is azt érdemelné, hogy így bánjanak vele…Az se semmi, hogy a néger rabszolga kereskedők mennyire kegyetlenek voltak a többi feketével…Kerek volt a történet és a legváratlanabb pillanatban robban a … A poén. :-)
A színészek nagyon jól alakították a szerepüket, főleg DiCaprio és Samuel L. Jacksont emelném ki. Cristoph Waltz pedig nagyon vicces volt.

Én is meglepôdtem azon, hogy mennyire tetszett. Na de miért kell ennyi vér? És miért hal meg a 2 legjobb karakter a 3 közül? :/