Filmek 5-től 7-ig zóna

Van még egy-két pótolnivalóm hazai fronton (fene a pofámat), szóval most legyen csak öt:

1. Az ötödik pecsét. Nincs apelláta, sem mellébeszélés, aki egyszer látta, tudja miért. Minden fronton hibátlan alkotás, egyike a kevés 10/10-eimnek.
2. Kontroll. Relatíve friss élmény (pedig már gimiben is ajánlotta egyik haver… végül is csak 12 évet várattam vele), de olyannyira lenyűgözött, hogy egyből beugrott a kedvenc filmes listámra is. (És én a spoiler elmélet mellett teszem le a lantot.)
3. A tanú. Melyik az a film, ami a legjobban idézhető? Nem a Tanú! De azért közel van hozzá.
4. A martfűi rém. Nagyon szkeptikus voltam, de rendkívül meggyőző megközelítése volt ez a thriller műfajának.
5. Vuk. Ez meg a ráadás, gyerekkorom egyik legmeghatározóbb rajzfilmes állomása.

Magyar:

Szindbád (1971)
Szerelem (1971)
III. Richárd (1973)
Az ötödik pecsét (1976)
[[karhozat-1987]]
Sátántangó (1994)
Werckmeister harmóniák (2000)

No hát akkor…

1. Werckmeister harmóniák
2. Az ötödik pecsét
3. Sátántangó
4. Szindbád
5. Szerelem
6. Rengeteg
7. Saul fia

Tiszteletbeli említés: Angyali üdvözlet (1984) és persze a sokat emlegetett A tanú.

Sziasztok,
Először is mint új zóna tag üdvözlök mindenkit!
Próbáltam olyan filmcímeket össze gyűjteni, amiket eddig nem említettek a többiek:

1, A nyomozó
2, Köntörfalak
3, Rossz versek
4, Két félidő a pokolban
5, Az erdő kapitánya
6, Szaffi
7, Ernelláék Farkaséknál

1. A tizedes meg többiek
2. Üvegtigris
3. Magyar vándor
4. Kontroll
5. Idegölő
6. Macskafogó
7. Csudafilm

+ egy felemás, mert csak részben magyar, Az idő urai

Magyar filmek

Több kedvencet is elhasználtam már az előző körökben, szóval most csak emiatt maradnak ki: Az ötödik pecsét, Testről és lélekről, Fehér tenyér, Saul fia.

Kedvenc magyar rendezőim Hajdu Szabolcs és Fábri Zoltán (Nemes Jelesnek még csak egy filmjét láttam, ezért nem mertem beválogatni a hall of fame-be). Tarr Bélától még sajnos nem láttam filmet, de valami azt súgja, tetszenének a művei – már ha a hosszukat túlélném.

Taxidermia. Gimis koromban az alter arcok nagy kedvence volt, mivel azonban nem voltam alter arc, akkor úgy voltam vele, hogy ez valami ketyós művészfilm lehet, tuti nem nézem meg. Aztán vagy tíz évvel később megnéztem, és wow. A táplálkozáson és a szexualitáson (ezek bőségén vagy hiányán) keresztül mesél az emberi fejlődés állomásairól, a generációk közti különbségekről és a felmenők örökségéről. Lehet nemzettörténetként, de egy ember felnövéseként is értelmezni. Botrányos képi világ, mesterien szerkesztett szimbolika.

Ernelláék Farkaséknál. Jó színészi alakításokkal kivitelezett kamaradráma a családi összejövetelek képmutató rituáléjairól, apró gesztusairól úgy, hogy a szintén szereplő rendező magát és a büszkeségét figurázza ki. A fillm nézése kényelmetlen, az embernek az az érzése, hogy róla szól.

Bibliothéque Pascal. Az önálló ötletekből és a varázslatból kifogyó nyugat kiszipolyozza a kiszolgáltatott (prostituált) kelet testét és lelkét – mindez, amennyire lehet, meseszerű, álomszerű képi világgal tálalva. Lehet elfogult értelmezés, de egy valós problémát mutat be művészi érzékenységgel.

Eldorádó. Mielőtt még Eperjes Károlyt elvitte volna a dilivonat, voltak olyan szerepei, mint a Tanítványokban vagy az Eldorádóban – utóbbiban mesterien alakítja a mindent pénzben mérő kereskedőt.

Plusz-mínusz egy nap. Korábbi értékelést másolok ide: „A börtönből szabadult Baradla Géza és opportunista „zsidófogdósó” segédje, Obrád Simon visszataszító figurák. Baradla számára nincs vége a háborúnak és 25 évvel az események után is megpróbálja újrajátszani a régi hatalmi viszonyokat abban faluban, ahol háborús bűnöket követett el.

A kádári falusi társadalom vegyesen reagál a két volt katona visszatérésére, és ezek a reakciók legalább olyan sötét hangulatúvá teszik a filmet, mint a két antihős fellépése.
Az áldozatok rokonainak emlékezetében még él a háborús bűn, de a tettesekkel szembesülve ezt a legtöbben inkább elnyomják magukban.
Pár emberből dühöt és bosszúszomjas erőszakot vált ki.
A többség pedig teljesen semleges az emlékezetcsatákban. A kollektív emlékezet szintjén feledés, jobban mondva érdektelenség övezi a háborús rémtettet, a katonáskodni akaró Baradlát a legtöbben inkább kiröhögik és nem számolnak azzal, milyen indulatok fortyognak benne.

A rendszerváltás előtt rengeteg emlékezeti sérelem maradt kibeszéletlenül. Fábri Zoltán filmje hatásosan mutatja be, hogy a diktatúra idején milyen feszültségek éltek egymás mellett, amelyekről nem ártott volna tudomást venni.”

Utószezon. Háborús szembenézés groteszk köntösben. A korban tabuproblémákat feszegetett, nem csoda, hogy a hatalom megosztott volt a filmmel kapcsolatban. A szereplők poénból eljátszanak egy fiktív bírósági tárgyalást, ami aztán komolyra fordul – ez a jelenet nagyon megmaradt bennem.

A tanú. Best szatíra ever

Ismét egy tőlem megszokott, teljesen szubjektív lista :-)
Csapd le csacsi! (1992)
Fel a fejjel (1954)
Indul a bakterház (1980)
Jób lázadása (1983)
Kontroll (2003)
Liliomfi (1954)
Lúdas Matyi (1976)

Magyar filmek:

Az ötödik pecsét (1976)
Kontroll (2003) @kvázimozi
Fotográfia (1972)
Macskafogó (1986)
Argo (2004)

Ezúttal a legtöbb szavazatot A remény rabjai kapta. Tegye fel a kezét, akit ez meglep.

Az új kategória: magyar filmek.
A határidő október 27. 23:59.

(tegnap este láttam a határidőt, nem sikerült befejezni, ennyire futotta)

The Blair Witch Project – pisisként látva kilóra megvett, főleg amint megtörtént esetnek vezették fel, melynek tényét már a film legelején egy felirattal is megerősítik. Egy igazi felirattal! Onnantól kezdve, ha csak kicsit is erősebben fújt a szél, már féltem. Meglepő módon a szinkronja is elég jóra sikerült. Legfontosabb hatása talán, hogy megmutatta, akár low/no-budget filmből is alakulhat franchise, mely mára egy kanonizálódott, alap horrorként lebeg szinte minden nem túl zsánerszigorú listában; aztán a pólók, könyvek, pc játékok… mégha nagyobb füsttel is, mint lánggal, de emlékezetes maradt. Számomra is, mert minden alkalommal eszembe jut amikor erdőbe lépek.

Félelem és Reszketés Las Vegasban – a hetvenes éveknek egzotikusan torz, ám mégis jó eséllyel szinte minden melengető s varázslatos bűvét-báját bevető, fantasztikusan látványos, zavarba ejtő, kaotikus-érthetetlen-elgondolkoztató, nagyon vicces és helyenként szomorú, kábítószereket okádó hétfejű sárkánygyümölcsös-ótvaros, aktatáskába zsúfolt szubkulturális-parlagos elkótyavetyélt korszelleme talán. Egy megfáradt acides üveg undok kongásától a nyugalom megzavarására alkalmas képsorokon át egy-egy homlokba karcolt Z-ig; szerelmeslevél a nevadai sivatag titkos kertjéből, melynek bélyegét ragasztás előtt jó alaposan átnyalták néhányszor.

Hackers – Széles-e világ audienciáinak apellálni vágyódó megközelítéséből fakadóan egy jócskán visszafogott, pongyola s butított, világi kamaszok hekkercserkész keringője ez, a fiatal Jolie-val, a Beteg Fiúval, és a Scooby Doo-ból ismert Shaggy (az ebben csak mellékszereplő Matthew Lillard egyébként bombasztikus) alakításával. A talán soha nem is létezett fantasztikus, színes-szagos underground hacker-szubkultúra digitális lábnyoma kéretlenül tapos végig a mit sem sejtő, mezei felhasználói attribútumain. A jelszó: nincs rá szükség, úgyis feltörik. Hah, hack the planet!

Pi – túl fiatalon láttam és csak arra emlékszek, hogy nem értettem… de nagyon szerettem volna. „Ezért lettem matematikus” (hé, csak vicceltem) Vélhetően az első találkozásom volt a művészfilmmel, mely több kérdést vetett, mint megválaszolt. Illetve ebben (még) nem keverték össze a héber hajadon szót a görög szűzzel. (hé…)

Mallrats

Romi és Michelle

Titanic

Mások már írták előttem, de említésre érdemes:
Ponyvaregény
Terminator 2
Patkányfogó
Bárányok Hallgatnak
Az ötödik elem
Harcosok Klubja
Mátrix
Kapcsolat
Amerikai Szépség
Remény Rabjai
História X
Thruman Show