Jordán Tamás magyar

Több mint 50 sorozatát / filmjét / interjúját láttam már a Művész Úrnak – sőt, élőben is volt szerencsém hozzá, ennek ellenére így sem érzem azt, hogy kellő objektivitással tudnám értékelni csillagozni a személyét. Óvatosságból ezért most egy 9-esre vetemedek…
Be kell vallanom, hogy sokáig elég keveset tudtam róla, és azt is meglehetősen hiányosan, sőt, meg merem kockáztatni, hogy ferdén (?). Na, de ez már a múlt!…
Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni és litániát írni, de ami fontos: számomra nagyon szimpatikus a világnézete, az, amit ő képvisel és próbál, illetve próbált megvalósítani és létrehozni. Nem haragtartó ember, aki mindig, minden helyzetben igyekszik megtalálni a békés, arany középutat, úgy, hogy senkinek az érdekei ne szenvedjenek (nagy) csorbát. Magas és jól fejlett az igazságérzete, illetve ami még szintén végtelenül szimpatikus benne: tisztában van a hibáival is. És ezeket fel is vállalja. Igen, mindenre van magyarázata is, de ez egyáltalán nem visszatetsző szerintem, ellenkezőleg. Nem „önmosdatás” ez a részéről, egyszerűen csak komplexen gondolkozik, és nagyon helyesen átlátja a vele egykor történteket. Mennyivel volna jobb, ha nem tudna semmit megmagyarázni? Szerintem az sokkal kínosabb.
Aztán. Ahogy ő az lett, aki. Elképesztően inspiráló életútja van, már-már csodaszámba megy, ahogyan egyre feljebb és feljebb küzdötte magát. És amikor a párkapcsolatait említi, azt is végtelenül átérzem. Nagyon vacak érzés ugyanis, amikor az ember társa, pont „élete párja” az, aki nem hisz benne. Kicsit olyan ez, sőt, tulajdonképpen másról sem szól: mint hogy mégsem ismerik őt eléggé / a legjobban. Ahogy ezt egy párkapcsolatban élő – jogosan – elvárná. És ez fájdalmas, kiábrándító.
Na mindegy, nem szeretnék „elbulvárosodni”, mert ennek nincs itt helye. Mindent összevetve egy nagyon megnyerő személyiség Jordán Tamásé, aki megérdemli / megérdemelné, hogy jobban odafigyeljenek rá és az általa teremtett értékekre.