A tévéfilm Ady Endre egykori múzsájáról és feleségéről, Csinszkáról szól. Az asszony életének hiteles részleteibe levelezésein és naplóján keresztül tekinthetünk be.
Várólistára tette 8
Kiemelt értékelések
Londonna 
Csinszka (1987) 100%
Csinszkával mindig nagyfokú lelki közösséget éreztem, szerintem meglehetősen hasonló személyiséget (és levetkőzhetetlen szokásokat :D) kaptunk osztályrészül.
Ez a film nem rossz, csak szerintem pont a lényeget spórolták ki belőle: Csinszka lényét / lelkét. Az események úgy követik egymást, ahogy a valóságban, viszont az, hogy mi zajlik igazán ebben a lányban, hogy hogyan érez és mennyit küzd ott mélyen belül… Az örök gyermeksége [dacára annak, hogy egyébként meg nagyon is koravén], a szeretetéhsége, illetve az a határtalan és mérhetetlen lelkesedése… Nos, ezeket nem feltétlenül lehet érzékelni. [Oké, utóbbit valamennyire igen.] Sajnos elég keveset kapunk mindebből, s akkor is kb. csak az utolsó harmadban, holott Csinszkában pont a belső világa volt a legizgalmasabb.
(Azt meg ki kéne derítenem, hogy csz véletlenül nem-e statisztáskodott itt, mivel imitt-amott mintha a távolban Őt véltem volna felfedezni a tömegben. A stáblistában ugyan nem szerepel, de hát ki tudja… :D)
Népszerű idézetek
Londonna
– Nekem szükségem van Márffyra. A férfira, a művészre, a barátra. A társra.
– Neked magadból kéne kreálni valakit, nem Márffyból.
