Nem láttam olyan sokszor, de emiatt minden nézés nagyon jól esik. Dooley figurája elképesztő jól van kitalálva és megcsinálva, minden nyüzsgése ellenére érzékeny szeretettel és figyelemmel fordul a párja felé, Jerry Lee problémás lelki világa is jól árnyalt. Kevés dumával és kevés képkockával nagyon pontosan fejezi ki a rendező, hogy milyen egy jól működő, értő és érző kutya-gazda kapcsolat. A végén annyira átéreztem, hogy spoiler