Mickey 17 (2025) 66% 113★

Sci-fi szatíra, ami helyenként kísértetiesen emlékeztetett a Nauszika-A szél harcosaira. Már ezért megérte beülni rá a moziba :D

Érdekes a (kissé szadista) történet, a humora jó fekete, tetszettek a karakterek, a sötétebb tónusú látványvilág, a hangulat.
Pattinson nagyon jól játszik, Mark Ruffalo viszont a végén már kezdett az agyamra menni.

Az idegen lényekért teljesen odavoltam, aaah.

Jó volt. Még. Még ilyeneket!

Imádtam! Erre megérte beváltani egy újabb ajándék jegyet. Egy piszkosul szórakoztató sci-fi és aktuális társadalomkritika (Ezúttal az emberi élet értéke és a spoiler kérdése van terítéken.) is egyben. A színészi játékok már magukban simán elvitték hátukon a filmet, hisz Pattinson egyszerűen tökély ebben a dupla szerepben, mint a már-már fájdalmasan töketlen és szerencsétlen 17-es, illetve az undok, agresszív tesóként viselkedő 18-as (spoiler), nem beszélve a Mark Ruffalo által hozott „Space Trump”-ról, aki legalább olyan őrült volt, mint a Szegény párákban alakított figurája. Persze mit ér egy sci-fi űrlények nélkül? Itt jöttek a képbe a tardigrada és tatu keverékének is mondható Creeperek (Kirázok), amik egyszerre voltak ijesztők és irtózatosan spoiler Nekik ráadásul meglepő módon sokkal fontosabb szerepük jutott a történetben, mint azt hittem, de ennek pl. kifejezetten örültem. Tetszett még a humora, a fordulatai, a látványvilága, plusz jól láttam, hogy egy ponton 18 spoiler. Összességében tartalmas, őrült és kreatív, szóval Bong Joon Ho a Snowpiercer, illetve a Parasite után továbbra is töretlenül szállítja a figyelemfelkeltő alkotásokat.

Pont emiatt sajnálom, hogy állítólag elég gyengén szerepel a kasszáknál, szóval tessék megnézni, ha valaki még gondolkodik rajta! Simán megéri az árát, mert én már most szívesen újráznám.

Robert Pattinsonnak nagyon jól állnak az autista szerepek

Ilyet sem éltem még meg, hogy egy film az első percekben egy erős 9 csillaggal indított (elméletben már fel is vettem 2025 legjobbjai közé), majd fokozatosan veszített az élvezeti faktorból, és végül közepes lett. Emellett indokolatlanul elhúzták, rendesen felidegesített, hogy amikor már azt hittem volna, végre vége van, még mindig rizsáztak a semmiről.
Mint írtam, erősen indított, a film közepéig tetszett a történet, a témafelvetés (kizsákmányolás, az élővilágot és az egyszerű – munkás – embert egyaránt), a köré épített disztópikus környezet és a klasszikus tudományos sci-fi elemek felhasználása, amire sajnos ritkán van példa. A kötelező szerelmespár ezúttal nem volt olyan gyomorforgató, mint általában, illetve a főhős motivációját is átéreztem, azaz elkeseredettség, haszontalanság, nincs már mit veszíteni érzése, amit a legtöbb területen (rendszer, munka, magánemberek) ki is használnak, mint azt itt is jól bemutatják. A hatalom visszaélésével és a rendszer ilyesfajta kialakításával, illetve irányításával könnyű pótolhatóvá, eldobhatóvá válni. Kiszolgáltatott helyzet. És hiába van joga mindenkinek boldognak lenni, ahogy az elhangzott, ez sokszor egész egyszerűen nem adatik meg.
Mark Ruffalo karakteréről ordít, hogy Trumpot ábrázolja, bár manapság szinte mindenhol. Gondolok itt arra – az egyébként általános stratégiára –, hogy a republikánus párt szépen megágyazott neki, bábuként mozgatva őt és a szálakat, egyébként egyedül, ha csak az értelmi képességeire kellene támaszkodnia, nem sokra vitte volna ebben az érában, a pártnak pedig jól jött a bazári majom.
És hogy miért bukott el nálam a közepétől? Az abszurd humor elvitte egy olyan irányba, amitől számomra majdhogynem teljesen érdektelenné vált.
A pozitívumok miatt megérte megnézni, a babarovarnak pedig plusz csillag jár.

Szeretném szeretni ezt a filmet, de nem megy. Nem is érzem nagyon szükségét a magyarázkodásnak, valahogy annyira nyilvánvaló, hogy dadogós, szeleburdi, kiérleletlen még ez az egész – egyébként kétségkívül izgalmas – Mickey 17 dolog. De azért futok vele egy kört.

Ha röviden kéne tartalmi szempontból összefoglalni, ez a mozi a Ne nézz fel! és a Snowpiercer szerelemgyermeke, előbbi mondanivaló és eszmeiség, utóbbi stilisztikai szempontból adja ki őt magát egy az egyben, sőt, a cselekmény mintha pontosan ugyanott kezdődne, ahol a Ne nézz fel anno véget ért. Ez szükségszerűen azt is jelenti, hogy a Mickey 17 egy újabb izomból kitolt „Trump és bandája megöl minket” segélykiáltás, ezúttal társadalmi problémákat lemodellező öntörvényű sci-fibe csomagolva, ugyanazzal a képregényszerű, sötét és groteszk, ismerős karakterekkel operáló stílussal, amit a Snowpiercerben láthattunk. A hibák is ugyanazok:
– amíg Trumpot és támogatóit így ábrázoljuk, tehát hol rettegjük, hol lenézzük, hol kiröhögjük, semmit sem fogunk érteni az őket vezető szerepbe juttató folyamatokból, kortünetekből, az efféle előadások maximum arra jók, hogy az alkotók és a közönség egy százaléka kiadhasson magából egy kis felgyűlt gőzt;
– legyen a jelképességük bármennyire is erős, miként a befagyott bolygón körbe-körbe száguldó vonatnak, úgy a bukott amerikai elnökjelölt által indított bolygóközi gyarmatosító küldetésnek sincs a világon semmi értelme, de egy olyan világképnek se, ami annak ellenére működik így, hogy realitássá vált benne az emberi test teljesértékű, instant reprodukciója – ez ugye azt is jelenti, hogy a Mickey 17 teljes mértékben fantasztikus, de igazából alig-alig tudományos.
Pedig sok összetevője amúgy ígéretes. A szatirikus stílus eléggé egyben van, a film finoman szólva sem vígjáték, de a fekete humora kisüt szinte minden képkockájáról. Mondanivalójának kérdéses részei mellett az emberélet értékére vonatkozó gondolatfutamai kétségkívül hatásosak (erről szerintem az ázsiaiak egyébként is sokat tudnának mesélni nekünk, európaiaknak). Pattinson többedjére okoz nagy-nagy meglepetést, abszolút benne van a potenciál, hogy előbb-utóbb kortárs színészikonná váljon, de mintha még nem találták volna meg az igazán nagy szerepei. Cserébe azonban a mozi több mint kétórás műsorideje egyértelműen túlzó, főleg az elején számos alkalommal unalomba fullad, leül, az előadás szükségtelenül epikus az elmesélt történethez képest, ráadásul érezzük, a Snowpiercer formátum kapott itt egy családbarát áthangszerelést: kevésbé mocskos, olykor annál inkább cukibb, sokkal többször vicces, mint gyomorforgató.
Mindent egybevetve, bár vannak szórakoztató aspektusai, a Mickey 17 szerintem ebben a formájában nincs még igazán kész. Nem egyszerűen mint film, hanem mint történet, ötlet, átadni kívánt üzenet. Nagyon érezni viszont a mögötte dolgozó indulatokat, illetve a közérthetőség, a minél szélesebb közönség elérésének vágyát.

Görcsös filmalkotás, több szempontból sem vagyok megbékélve vele. Hatot adok rá, mert tényleg szerettem volna, hogy jó legyen.

Hű, ez rettenetes! A látvány és a cuki űrbölénykukacok tetszettek, de kb. itt vége is az élmény jó oldalának. Blőd humor, fájdalmasan debil alakok, idétlenség a köbön. spoiler A könyvben legalább volt értelmes elmélkedés.

„Úgy tűnhet, nem tetszett a Mickey 17: és bár valóban nem kitörő a lelkesedésem, Bong Joon Ho stílusa hozzátesz annyit ehhez a különleges sci-fihez, hogy csak ajánlani tudjam!”

Teljes véleményem Instán:
https://www.instagram.com/p/DG8rZxPOGtV

Elnézést mindenkitől, de ez a film egy marhaság.
Elismerésem viszont a trailer miatt, mert csak azért néztük meg, mert egy másik mozizás alkalmával belefutottunk a trailerbe, és az alapján kifejezetten viccesnek és ígéretesnek tűnt. Egyébként mivel nem szeretem a sci-fit, valószínűleg sosem néztem volna meg.
Na, aki azt várja, hogy vicces lesz a film, az felejtse is el. Humor az nem sok van benne, káromkodás viszont rengeteg (ami engem speciel nem szokott zavarni, sőt, itt viszont feltűnt, mert emlékeim szerint kevés szinkronos alkotásnál hallottam káromkodás gyanánt elsütni gyönyörű anyanyelvünk g-betűs négybetűsét, itt viszont négyszer is elhangzott – kemény, sokszor a villamoson nem hallom egy hét alatt ennyiszer. Ja igen, sajnos a moziban szinkronnal vetítették, ami külön merénylet volt az emberiség ellen – elképesztő, milyen borzalmasan igénytelen szinkronok készülnek manapság :().
Ugye a trailer alapján azt gondolhatnánk, hogy itt majd Pattinson karaktere válogatott – de közben szórakoztató és vicces – módokon legalább 16-szor meghal. Aki emiatt nézné meg a filmet, annak inkább megspórolom a jegy árát: relatíve hamar kerül a 17-es a képbe, és az első 16-nak és az ő csúf halálaiknak nagyjából kettő percet szentel az alkotás. Oké, rendben, akkor azt gondolnánk ezután, hogy az lesz a fő probléma, amikor kiderül a spoiler, de ez a konfliktus is súlytalan marad: maguk az alanyok, a hozzájuk közel álló szereplő(k), sőt még a főgonoszok sem foglalkoznak ezzel túl sokat. De azért csak telik a nyavalyás játékidő, és 80 perc után még mindig bizonytalanok vagyunk abban, hogy miről is szól a film. Karakterek jönnek-mennek, feltűnnek, majd kikerülnek a képből spoiler, történnek dolgok, amiknek azt hinnénk, van jelentősége, de nincs spoiler. Igazából a filmben mindenki ellenszenves, Pattinson spoiler, meg a nője is (rejtély maradt számomra, mitől találtak úgy egymásra, kb. az összes női szereplővel ugyanennyi kémiája van a főhősnek), egyedül a kis lényeknek van néhány cuki pillanata spoiler. Szegény Mark Ruffalo maradjon inkább a jóindulatú balek szerepeknél, mert amit itt hozott, az borzalom (na jó, igazságtalan vagyok vele, a Szegény párákban fergeteges negatív karakter volt… itt viszont nem működött), Toni Collette-nek viszont – valószínűleg, mert őt alapból sem kedvelem túlságosan – nagyon jól állt ez az ellenszenves szerep. spoiler
Szóval nagyon sajnálom, teljesen meg voltam győződve, hogy végre egy friss, kellően morbid humorú filmet fogok látni, de immár sokadjára döbbenek le, hogy milyen filmek kapnak zöld utat manapság… ezt még filmnek se nevezném, mert se normális történetíve, se kidolgozott konfliktusa, se néhány épkézláb karaktere nincsen. Nagy csalódás.

Hat ilyen se sok volt még velem (ez a masodik alkalom), de kijottem a mozibol film kozben.
Nagyon bugyutara van veve a szint, egyszeruen zavaro volt minden momentuma ami a szineszkedeshez kapcsolodik.
Persze, lassuk bele az emberi elet ertektelensegevel kapcsolatos nagy filozofiat, persze szatira; de nekem egy masik 'sz' betus szo jut eszebe errol a mozirol, csak az 'r'-rel vegzodik

Nem jött be annyira ez a mű, annak ellenére, hogy azt kaptam amit vártam, és a színészek is mind nagyon jók. Pattinson zseniális, már elérte egy ideje nálam azt, ha valahol megjelenik a neve, érdekeljen a film. Bong Joon Ho biztosan jó rendező, hiszen összehozta az „ÉLŐSKÖDŐK” c. Oscar díjas filmjét (amit még mindig nem láttam), ennél a produktumánál, nálam kb. 50 percig tartotta fenn az érdeklődésemet, utána már kezdtem kellemetlenül érezni magam…(idegesített, na! ) A könyvtől állítólag eltér ez az adaptáció, sejtésem szerint „kicsit túltolták a kretént” itt. Mindegy, 1x rendben van. ;)