Történetre ugyanaz volt a könyv, de valahogy érzésre teljesen más. Sokkal jobban felkavartak azok a jelenetek, amik a coming outtal kapcsolatosak, pláne a szülőkkel kapcsolatos részek voltak nagyon megindítóak, hogy érezhető volt a teljes elfogadás.
A szereplők is nagyon jók voltak, bár kicsit furcsa volt a 13 okom volt szereplőit itt látni. Valahogy Katharine Langford olyan furcsa volt a kis szomorú szemeivel, miközben egy alapvetően pozitív karaktert játszott (jó, nem nagyon de nah)
Simont könyvben is imádtam, filmen meg még annyira is. Egyszerűen tökéletes, karácsonykor újranézős.