Vágott verzió (2004) 70% 48★

Uh… szóval fél óra után vissza kellett ugranom az elejére, mert rájöttem, hogy ez mégsem az a könnyed háttérfilm lesz, amit takarítás közben nézhetek.

Elég nehézkesen indul be, végig steril és rideg maradt, mintha a készítők nem mertek (vagy nem akartak) volna a film mélyére bukni, mert tudták, hogy nézni fogjuk és bírálni. Ez esetben ez a felszínesség és a hideg, személytelen hangulat zseniális húzás volt, ismerve a film témáját. Ez a technológia egyébként nem olyan elrugaszkodott, mint amilyennek elsőre tűnik, már a Black Mirrorban is tetszett az erről szóló sorozatrész. Szóval ment, csordogált a cselekmény egy hármas szálon:
1. Alan bűntudata a gyerekkori barátja miatt, ami a belső vívódást adta
2. a cégigazgató halála és annak utókövetkezményei, ami ennek az egész rideg, elidegenedett világ keretszerkezetét adta minden mocskával együtt spoiler
3. az igazság Alanről, ami remek csattanó volt, és ha lehet, csak még inkább kitolta bennem a hidegrázós faktort

Nehéz film, mert nem tartalmaz fordulatokat, nem szerettetik meg magukat a karakterek, lehetetlen bárkihez is közel kerülnünk, együtt éreznünk, gyűlölnünk vagy szimpatizálnunk. A történet is végtelenül egyszerű, és még a világ sem egy nagy eresztés, de a hangulat, az a sötét, nyirkos, embertelen atmoszféra, ami a technika árnyékában vár ránk, nagyon is ütős.
És készült mindez 2004-ben.

Az alapötlet iszonyat izgalmasnak tűnt. Robin Williams sem volt még eddig rossz választás, szóval miért ne néztem volna meg.

Az úgynevezett vágók, akik emberek életét vágják meg megemlékező vetítésekre, érdekes egyéniségek, és nagyon különbözőek. Van aki csak bizonyos típusokat vállal el, spoiler, van aki több fajta vágást csinál (sima megemlékezős vagy pl. úgynevezett zanzát csinál) és van, aki hátat fordít a szakmájának spoiler.

A film alapötlete nagyon jó, Robin Williams is hozza a karaktert, nem is ezekkel van itt a gond. Két fő történetszál van és a film háromnegyedére mind a kettő ellaposodik, vagy értelmét veszti. spoiler

spoiler
spoiler
Sokat gondolkodtam, hogy hány pontot adjak a filmre. 5 pontot akartam neki megadni, de mivel a drámai hatás igen csak bejátszik a végén, ami maradandó, ezzel egy csillagot javított nálam. spoiler

Egy könnyed szombat délutáni sci-fire vágytam, de ez a film minden, csak nem könnyed. Borongós hangulatú történet és a halál a központi téma. Nagyon fontos kérdéseket feszeget a film: játszhat-e az ember Istent és megbocsájthat-e egy-két deletével különféle bűnöket? Vajon jó lenne-e az, ha mindent tudnának rólunk később a vágók és utólag a legbrutálisabb sorozatgyilkos is csupa jó színben tüntetnék fel? Elgondolkodtató történet morbid elemekkel vegyítve.

Talán jobb, hogy a filmben részletezett téma nem valósult meg napjainkig. Vagy legalábbis nem tudunk róla… Remélhetőleg egyikünkben sem lapul Zoe Implant vagy valami hasonló, mert az ember ne tárja ország-világ elé személyes emléleit.
Így van ezzel Alan is, amíg rá nem jön, hogy valami nem stimmel a múltjában átélt szomorú esettel kapcsolatban, hisz az egyik emlékvetítésre készülő anyagból rámosolyog Louis, a halottnak hitt kisfiú középkorú mása.
Ekkor indul a hajsza az igazságért, de egyidejűleg egy volt vágó (Fletcher) szintén harcba indul, valaki más implantjáért…

Nagyon érdekesen indult és nagyon sok lehetőség volt benne, de kb a felétől elmentünk egy teljesen más irányba, ahonnan már inkább unalmas lett és érdektelen.

Igazából nagy gond nincs ezzel a filmmel szerintem, lehetne fordulatosabb, de ettől függetlenül engem lekötött. Mondjuk nagyon nagy elvárásaim se voltak, egyszer megéri megnézni.