Anno kedveltem a mozifilmet (elsősorban Rachel McAdams és az időutazós téma miatt), itt sokkal részletesebben és árnyaltabban bele tudtak menni mind a főhős képességeinek ábrázolásába, mind a szereplők lelkivilágába. A színésznő először kicsit furcsának tűnt, de remekelt a szerepében, különösen Földes Eszterrel a magyar hangjaként. Meglepett, mennyire pörgősek voltak a párbeszédek, csak úgy sodorták előre a cselekményt. Bár sok ismétlődő rész van az elején a kislánnyal, azért hamar kiforrott ott is a jellemfejlődés, a dráma, így lett változatosság. Szinte semmilyen akció nincs benne, a szereplők kapcsolatáról szól végig, amolyan videónaplószerűen elmesélve. Naiv, de mély, némi sorok között megbújó életbölcsességgel és kedvelhetően előadva. Van némi rejtély, de sajnos nem lett kifejtve kellően, sem a nagy fenyegetés, sem a megfejtés – gondolom, ezt a folytatásra tartogatták, ám sajnos kiderült, hogy nem várható. :( Kénytelen leszek az alapjául szolgáló regényt elolvasni.