A herceg menyasszonya (1987) 79% 261★

Valamilyen oknál fogva nagyon szerethetőnek találtam. Az első pár perc után azt hittem, ez nem az én filmem lesz, éppen ezért nagyon meglepődtem azon, hogy mennyire lekötött. Valószínűleg a szereplők szövegei miatt, mert a cselekmény abszolút nem az én világom és önmagában unalmas is lett volna. Nekem Inigo lett a kedvencem. A film kicsit régi, kicsit egyszerű, de bájos. Örülök, hogy megnéztem.

Egy élmény volt látni a drága Columbót nagypapaként, ahogy mesél, és továbbadja a hagyományt a következő generációnak. Én is ezt fogom majd tenni. Tényleg egyszerű, béna cgivel, de engem mégis elvarázsolt. Cary Ewes mintha csak percenként pislogott volna, és sokszor olyan kifejezéstelen volt az arca, hogy nem tudtam, hazudik-e, Boglárka helyenként idegesített, spoiler, és „érdekes” volt, hogy hallottam ahogy fúj a szél, de a felhők egy helyben álltak. Voltak nagyon jó megszólalások. Billy Crystal zsennniális. A plakát pedig csodaszép!

Meglepően jól szórakoztam rajta, pedig azt hittem, hogy ez is csak egy amolyan 1 jelenet miatt fölkapott klasszikus. Talán csak a mesélés miatt, de picit a Végtelen Történetet, meg talán a Sólyomasszonyt (Utóbbi mondjuk jóval komolyabb hangvételű ennél.) juttatta eszembe, csak minimálisra vett fantasy elemekkel. Ez egy olyan film, ami annyira bugyuta és egyszerű, hogy már jó. Kikapcsol és néhol random megnevettet, (plusz remekül idézhető) aminél többre olykor nincs is szükség, ráadásul ezt nem a mai alpári, vagy egyéb klisés módokon teszi. Persze többet is ki lehetett volna hozni az alap koncepcióból, meg már értem, hogy Cary Elwes-t később miért castingolták a Fuszeklik Fejedelmébe is, hisz a szerelmi szál az nagyon hasonlított az átlag középkori (lásd. Robin Hood) történetekben bemutatottakra. Egyszeri megtekintésre mindenképp ajánlom azoknak, akik kedvelik a mellékesen említett darabok bármelyikét.

Gyerekként biztosan tetszett volna, de felnőtt fejjel nagyon butuska és egyszerű. A színészek jók voltak, a magyar szinkron is remek volt, a poénok is működtek. A meséket is szeretem, de ez valahogy most nem jött be.

Jaj, de vicceske akart lenni :D És nem csak akart, nagyrészt működött is, és régi film létére kifejezetten szórakoztató volt számomra, ami mindig kellemes meglepetés. Persze látszik, hogy limitált mennyiségű pénz állt rendelkezésre, csak és csakis azokat a történéseket mutatják, amiket muszáj, de néha még azokat sem. Nagy tömegharcok nincsenek, és logika sem annyira, de elnézhető neki, mivel úgy tippelem, inkább a fiatalabb korosztálynak ment. A párbeszédek jól meg vannak írva, a karakterek és az őket játszó színészek illenek a világukba, viszont a látvány nagyon olcsó, és ezt hiába takarnám. Azt se kifejezetten értettem, mire fel volt ez a nagy szerelem, kb. csak el kellett fogadnod, hogy ez az alap, és kész, pedig még a kissrác is leszólta xD De ezen kívül nem sokat lehet róla mondeni, kisgyerekkel kellemes kikapcsolódás lehet, ha a kínzást meg az egymást szurkáló bácsikat ki tudod magyarázni a végén (:

Az esküvőnkön a film zenéje szólt. Mi más is mondhatnék? :)

Áh, nincsenek benne nagy akciójelenetek, a sziklán látszik, hogy szivacs, semmi CGI – hol volt az még akkor –, kicsit esetlen és béna szereplők, semmi izgalmas sztori és mégis, mégis imádja az ember, mert az egyszerűségében van az ereje, abban, hogy esetlenségükben is szerethetőek a karakterek, ráadásul Mark Knopfler komponált hozzá egy klassz filmzenét. Tökéletes délelőtti matiné. Imádtam, imádom!

Nem lehet nem szeretni egy olyan történetet, amiben >Columbo bácsi< olvas fel a közönyös kissrácnak egy olyan történetet, ami az igaz szerelemről szól…:) És igen, számomra az első pillanatától az utolsóig kedvenc.:) Kiskoromban vagy ezerszer láttam, és a mai napig imádom könyvben és filmben egyaránt… Wesley vagy Márkó, Boglárka vagy Pitypang… imádom őket.:) És várom a napot, amikor a gonosz Rogers kalóz belép az életembe, és minden vágyamra azt mondja, „as you wish”…:):) L.O.V.E.

„Rodents Of Unusual Size? I don't think they exist.”
Nem is értem, miért nem nézem meg gyakrabban ezt a filmet. Igazi comfort movie, önironikus tündérmese, pólófelirat megszólalásokkal – és még a maszkok kapcsán is igaza lett!

Ez könyvben oltári jó volt! Filmen sem rossz. Elég hű az eredeti szöveghez.
„ – Jó napot – mondta. – A nevem Inigo Montoya. Megölted az apámat. Készülj a halálra.”
(William Goldman: A herceg menyasszonya, 265. o.)