Moziban jártam! zóna

Idén is.

Valamiért mindig szeretek az aktuális filmhez öltözni, ha moziba megyek, ami általában kockaként nem jelent gondot egy Star Wars, Marvel, DC, vagy más hosszan futó franchise esetében sem. A Bűnösök viszont nem épp ebbe a kategóriába tartozik, így itt picit kreatívabbnak kellett lennem, de nem akartam csak szimplán feketében menni rá. Mázli, hogy eszembe jutott a vámpírfogas Rolling Stones pólóm. (spoiler XD)

A Művész és a Mechanikus narancs se garancia a normális közönségre:

– Eltennéd a telefonod?
– Nem.
– De zavar.
– Nem hiszem el, hogy ez zavar. (Always on display ment rajta alacsony fényerővel)
– Azért zavar, mert tudom, hogy nyomkodni fogod.
– Nem fogom.
– Akkor miért nem teszed el?
– Semmi közöd hozzá.

Aztán beleakadtam a táskámba és azt hitte megőrültem és kiment. Szerencsére, mert teljesen bekattant miután szóltam és mindennek elhordott. Ha marad, biztos hogy életem legrosszabb moziélménye lett volna!

Uránia első sorában milyen ülni? Kacérkodom a gondolattal, hogy a Jöjj és lássra oda üljek.

Ti hogy vagytok az Urániával, szoktatok valami nasit becsempészni? Nem akarok zavarni másokat, de azért vannak filmek, amik mellé jól esik a popcorn.

Év végi mozizásaim eddig igencsak kecsegtetőek.
December 15. vasárnap – Az idő urai premier előtti vetítés.
December 27. péntek – Nosferatu, premier előtti.
Az idei évre eddig nincs panaszom. Egy rossz filmet láttam, Garfield rajzfilmet, azt sem én választottam.

Erre a 2 filmre váltottam be a legutóbbi Facebook-os játékon nyert jegyeim. Eleve a Konklávé volt a kérdés témája, szóval adta magát, hogy egy dupla vallási mozizást tartsak. (A 2 robotos után vicces váltás.) Pont 20 perc szünettel adták őket ugyanabban a teremben, így az első után kijöttem, majd egy szusszanást követően már ülhettem is vissza. (Az szimplán saját figyelmetlenség, hogy nem pontosan ugyanarra a helyre foglaltam, így úgymond „magam mellett” ültem végül.)

Longlegs – A rém (2024): Anthony Perkins egyik fia thrillert rendez, ami a 90-es évek Amerikájában játszódik. A másik fia szerzi hozzá a zenét. Nic Cage a címszereplő. Engem ennyivel meg is vettek. Remek hangulatú, szép képekkel operáló film. Ha nem szereted a lassan felépülő filmeket, akkor nem neked való.

Családi tűzfészek (1979): Tarr Béla első nagyjátékfilmje (ami inkább doku). A történet szerint Krisztike és kislánya kénytelenek az apóséknál élni, amíg a férje a seregben szolgál és ebből adódnak a konlfiktusok, amik a férj hazaérkezése után sem oldódnak. A rendezés és az operatőri munka kimagasló.

Panelkapcsolat (1982): Tarr „szocio-trilógiájának” záródarabja, ami már nem a lakhatásból eredő gondokra fókuszál, hanem a diszfunkcionális, toxikus kapcsolatra egy panellakás négy fala közt.

Werckmeister harmóniák (2000): Kemény tél, idegenek megjelenése a kisvárosban és egy bálna.

Agymanók 2. (2024): Új érzelmek bukkannak fel Riley fejében. Teljesen hozza az első film színvonalát. Magam részéről várom a folytatást.

Kivérző szerelem (2024): Mostanában elég, ha látom az A24 logót és tudom, hogy valami különlegeset fogok látni.

Kárhozat (1988): Nagyon szürreális, nagyon lassú, nagyon jó volt nézni.

Deadpool & Rozsomák (2024): Újranézés volt. Még mindig jó szórakozásnak tartom, semmi másnak.

Csillagok háborúja VIII. – Az utolsó Jedik (2017): A Corvinban láttam teltházas vetítésen rajongók között, ami visszaidézte a legelső alkalmat, amikor láttam.

Borderlands (2024): Borzalom. Eli Roth tud ennél jobbat is. Cate Blanchett dobott azért valamit az összképen.

Alien: Romulus (2024): Még melegében tripláztam is, mert annyira tetszett.

A holló (2024): A hónapban a második borzalmas moziélmény. Kár volt hozzányúlni a képregényhez újra, hiszen már van egy nagyon jó adaptációnk.

Vészjelzés (2024): Először örültem, hogy Zoë Kravitz nem magára osztotta a főszerepet, de a film közben már sajnáltam. A téma jó volt, megfelelően is volt promózva (már ha rákerestél a filmre), de valami még is mellément (nem volt annyira felkavaró, mint ahogy "hirdették"). A játékidőből lehetett volna még húzni, szerintem sok üresjárat volt a filmben.

2024 július

Horizont: Egy amerikai eposz / Horizon: An American Saga (2024) – Kevin Costner nagyszábású western eposzának első része a négyből. Aki szereti a klasszikus westernt, annak jó szívvel ajánlom, hogy nézze meg nagy vásznon. Alig várom a következő részt. 9/10

Hang nélkül: Első nap / A Quiet Place: Day One (2024) – Hatalmas csalódás. Szinte nulla jelentősége van az univerzumépítés szempontjából. Nem tudunk meg sokkal többet az idegenekről, amit az első két filmből ne tudtunk már volna. 3/10

Ördögűzés / The Exorcism (2024) – Kidobott pénz volt a mozijegy ára. Pedig nagyon tetszett az alapsztori, miszerint az Ördögűző remake forgatásán a papot játszó színészt megszáll egy démon. Ha Russel Crowe-os, ördögűzős filmet néznétek, akkor már inkább A pápa ördögűzőjét ajánlom. Az legalább szórakoztató. 3/10

Deadpool & Rozsomák / Deadpool & Wolverine (2024) – Erről nagyon nem írnék sokat, szerintem mindenki tudja miről van szó. Mint film szerintem pocsék volt, de cserében baromi szórakoztató. Azóta már újra néztem egyszer. 8/10

A péntek éjszaka mozizással telt. Próbáltam olyan filmeket választani, amiket még nem láttam vagy amikre egyébként nem is biztos, hogy beültem volna.

– 27 (2023) – egy kicsivel több, mint 10 perces magyar rövidfilm ami megkapta Cannes-ban a zsűri különdíját. 7/10
– Hogyan szexeljünk (2023) – angol tinidráma. A főszereplő lányon és a rendezésen kívül nagyon mást nem tudok kiemelni. 6/10
– Pókok (2023) – francia pókos horror. Elsőfilmes rendezőtől, aki talán pont emiatt a film miatt kapta meg az esélyt, hogy az egyik készülő Evil Dead filmet dirigálja. 7/10
– Imádlak utálni (2023) – amerikai romkom. A két főszereplő miatt érdemes lehet megnézni. Sok egyebet nem kell tőle várni. 6/10
– Átjáróház (2022) – magyar romantikus fantasy. Jól szórakoztam rajta, de sokat ettől sem érdemes várni. 7/10
Oppenheimer (2023) – ez volt az utolsó film hajnalban, amit megnéztem. Sajnos ebben az idősávban már csak két film jöhetett szóba (vonathoz voltam kötve). Ez és a Megfojtott virágok (2023), de emellett döntöttem, noha ezzel együtt már negyedszer láttam moziban. 10/10