Kaleb, aki hamarosan betölti a 30-at, és soha nem volt még ilyen magányos. Veszekszik a nővérével egy örökösödési ügy miatt, és megszakította a kapcsolatot a legjobb barátjával. Szenvedélyesen rajong az egzotikus állatokért, egy nap egy mérges pókkal tér haza, és véletlenül elengedi.
Pókok (2023) 35★
Képek 23
Szereposztás
Théo Christine | Kaleb |
---|---|
Sofia Lesaffre | Lila |
Jérôme Niel | Mathys |
Lisa Nyarko | Manon |
Finnegan Oldfield | Jordy |
Marie-Philomene Nga | Claudia |
Mahamadou Sangaré | Moussa |
Emmanuel Bonami | Gilles |
Xing Xing Cheng | Mme Zhao |
Samir Nait | Ali |
Várólistára tette 31
Kiemelt értékelések
Pókok (2023) 49%
Az arachnofóbia jelensége mérsékelten hat rám mai napig. Némely pók példánytól egyáltalán nem tartok, viszont a kifejezetten feketéktől, vagy a nagyobb társaiktól annál inkább, előbbiek nem egyszer megcsíptek régebben. Az ijesztő kinézetük mellett ugyanakkor intelligens lények, amire egy horrornak/thrillernek kellő táptalajt képes biztosítani. Pont a 96-os Arachnophobia volt, ami remekül ki tudta váltani belőlem sokszor a parafaktort, ezért kíváncsi voltam, hogy esetleg ez a film képes lesz-e valamilyen szinten ezt újra felidézni.
Bár szerintem annyira nem lúdbőrző hatású, de pár jelenetnél (különösen a folyosóknál) működött a suspense érzet, és maguk a hálószövők megjelenése is nagyrészt creepy. Ebből nézve mégis hiányoltam egy bevállalósabb gore ízt, ha már francia horrorok zöme amúgy is a túlzott elborultságukról híresek. A figurák java nyilván nem több egy papírszalvéta dimenziójánál, a főhős, Kaleb inkább frusztrált egy idő után a laza, beszólogatós, hisztériás stílusával, beleerőltetve 1-2 időhúzó melodrámázós részt, amik megakasztották az izgalmat. A többiek elviselhetőbbek voltak. A lelakott, koszos bérház, mint központi helyszín viszont adta, az itt kialakult helyzetnél, klausztrofób érzetnél gyakran felvillant bennem a mesteri REC.
Technikailag korrekt, jól használják ki az épületből adódó kisebb lehetőségeket, ellenben néhol a vágás megnehezítette a követhetőséget, illetve az olykor megszólaló francia rapzenék nagyon nem passzoltak ide.
Nem igazán nyújt maradandó élményt, de egyszeri szórakozásnak megfelelt.
Pókok (2023) 49%
Tette a dolgat a film, kivaltotta azt a viszolygast, amit anno gyerekkorom traumatikus elmenye, a Pokiszony.
Vannak azert gyenge pontjai. A szereplok atlagosak, viselkedesben sokszor logikatlanok, beszeduk tul sokszor indokolatlanul trivialis. Kicsit sok volt benne az erzelgos resz (szerencsere ezek 2-3 percre korlatozodtak). De ezekkel egyebkent meg lehet bekelni, mert a pokok viszont nagyon jol meg voltak csinalva, nem volt gagyi a cgi.
Nem egyszer sepregettem magam mozizas kozben, aztan mar inkabb raultem a kezemre xD
Szoval jo volt ez, a kivant hatast kivaltotta;egyaltalan nem unatkoztam.
Pókok (2023) 49%
az eleje még el is megy, de aztán úgy eltúlozták………. na meg ahogy mindenki csak üvölt, ordít, visít, hát… anyátok…
még egyedül Jordyval voltam kibékülve spoiler, ja, meg a kínai takarító néni is jópofa volt…
+ azok az épületek jól néztek ki.
de tényleg nagyon lelombozott ahogy túltolták ezt a pókos dolgot, úgyhogy szemrebbenés nélkül adok rá 1*-ot… :s
Pókok (2023) 49%
Úgy örülök, hogy nsert jeggyel nézhettem meg, mert erre magamtól egy forintot se adtam volna. Idegesítő Caleb, de aztán jön Lila, aki aztán olyan szinten felbassza az ember agyát… nem tudtam eldönteni, hogy megöljem magam, vagy inkabb kimenjek a teremből. Végül egyik sem történt meg, de meg van az év legszarabb filmje és még csak március van…
Pókok (2023) 49%
Garantaltan nem fog olyan generacios traumat okozni, mint oly sokunk szamara az Arachnophobia, viszont az operatori munka es a film atmoszferaja nekem nagyon tetszett. Sajnos ezen kivul tul sok dicseretet nem tudok mondani, kulonosen nagy kar a sajnos mar mindig elore boritekolhato tulzasoknak, ahol csak az a kerdes, hogy mennyire kepesek a keszitok elrugaszkodni a valosagtol. Viszont ha a pokoktol valo felelem zsigeri erzesere vagyik az ember a valosagtol ennyire tavol, akkor arra ott vannak mar az Alien filmek.
Pókok (2023) 49%
Bosszantó, következetlen és bugyuta. De aki szeret a filmekben azoknak a tizenegy éves kisgyerek mentális szintjén megrekedt közel harmincas „jófiúknak” szurkolni, akik az ostobaságukkal szinte teljes egészében bűntudat nélkül kiírtanak egy egész lépcsőháznyi embert, majd a saját túlélésük érdekében, akár egy egész városra képesek lennének rászabadítani a teljes pusztulatot, azoknak esetleg ajánlom.
Hangulatra ugyan próbálták odatenni magukat, de történetre, meg színészi játékra nagyjából mintha az Asylum stúdió, meg a Netflix közösen megcsinálta volna az Arachnofobia 8-at.