Átjáróház (2022) 73% 120★

Igényes képi világú, jópofa kis marhaság.
Csak azért nem adok több csillagot, mert ezek a szellemes történetek soha nem hoztak lázba (ennek se sikerült), viszont egyértelműen a jobb magyar filmek mezőnyébe tartozik.

Galla Miklósnak elég volt megszólalnia, már röhögtem. :D
(És még Pamkutyáék is felbukkantak. :D)

Hazai filmhez képest meglepően jól szórakoztam rajta. Ugyan a dobogóra nem került föl, így még mindig a Kontroll, a Liza, a rókatündér és a Valami Amerika vezeti nálam a toplistát (Ha az élőszereplősöknél akarok maradni…), de kellően kreatív, illetve szerethető darab ahhoz, hogy az általam látott legjobb magyar filmek közé soroljam. (Nálam az ilyen erősen Oscar-ra hajtó művészfilmek, meg drámák, mint pl. a Sorstalanság, meg társai nem játszanak.) Tetszett a sztori, a bemutatott túlvilági „továbblépős rendszer”, bírtam a főszereplőket, Ilus nénit, illetve Galla Miklós karakterét, plusz Kulka János is remek választás volt a badass Boncmester szerepére. Mindemellett a zenéire is felfigyeltem, szóval szomorú, hogy végül egy nagyon csúnya zöld hátteres bakit sikerült benne hagyni a végén.
Természetesen ezen kívül sem hibátlan, és a világot sem váltja meg, de a céljának bőven megfelelt, ráadásul úgy érzem, hogy ez is egy újabb lépés az amerikai szintű hazai filmgyártás felé, hisz valószínűleg sokan örülnek, ha a rengeteg többnyire „gagyi és erőltetett” romantikus vígjáték mellett, a földtől elrugaszkodó, bátrabb és érdekesebb művek is készülnek itthon.

Legjobb magyar film, amit valaha láttam

Azt hittem nekem való lesz, hát nem. Nagyon hosszúnak tűnt ezért két részletbe kellett néznem, mert már nem bírtam. Nekem ez a boszorkányos mindenség már fura volt. De az alapötlet nem volt rossz.

Jóféle kreatív, bájos, fantasy elemekkel tarkított magyar film. Kiemelendő, mert általában nem szoktam szeretni kis hazánk alkotásait, de ezt részemről a legjobbak közé sorolom.
Megfogott a szellemes világ, az elején néztem volna hosszabban is, ahogyan a főszereplő teljesíti az itt ragadt lelkek lezáratlan ügyeit, ebből többet is ki lehetett vagy lehetne hozni, akár egy sorozatot is elnéznék róla (Ugyanitt: véletlenül nincs már ilyen? Akkor jöhetnek az ajánlások, köszi.), szó, ami szó, jobban tetszett, mint a szerelmi szál. Ha már mindenképpen kellett ebbe a filmbe is, valami mélyebb mondanivalót szőttem volna bele az elengedésről, elfogadásról, a beletörődésről.
A két főszereplőt enyhén szólva sem kedveltem spoiler, Ilus nénit viszont annál inkább, illetve a boncmester is szimpi volt.
Az egyszerű, de szép látvány is sokat dobott ezen a relaxációs hatású felnőtt mesén.

Amikor az előzetest láttam nem is gondoltam volna, hogy ennyire fog tetszeni. Végignevettük és izgultuk tesómmal. A karakterek szerethetőek voltak, a játékidő nem túlnyújtott, a jelmezek eszméletlen jól sikerültek. Az effektek magyar viszonylatban kiemelkedően jók, főleg a tüzes jelenetek.
Ajánlom azoknak, akik egy kellemes, egyszerű és könnyed kikapcsolódásra vágynak.

Sajnos Gallától rázott ki a hideg (jó értelemben), pedig Kulkától kellett volna az alkotók szerint, de hát rajta inkább zavartan mosolyogtam, bocs, stáb. A két fiatal jó volt (Rujder nálam már kedvenc). Aki még (Galla mellett) önmagát adta, és szerepével úgymond önazonos volt: köszönjük Árpa úr, végre remekelt, mint ripacs :D
A sztorival pedig talán túl sokat akartak markolni, nem sikerült, de azért látszott az igyekezet. A kő-papír-olló 2.0 viszont, ez az apró kis marhaság, +csillagocskát ért a végén.

Az Átjáróház egy kedves és szeretnivaló film a halálról és életről, a be nem teljesedett vágyakról, a magányról és elzártságról, és persze a szerelemről. Alkotói egy imádnivaló csomagba rakták az egészet, így nemcsak cselekménye és humora szórakoztató, hanem megvalósítása is. A kiváló, együtt remekül működő színészeknek, ötletes világának és általánosan pazar hangulatának köszönhetően egy szuper műfaji hibrid lett, ami a legtöbb klisén is kreatívan csavar egyet.

Filmkritika: https://www.roboraptor.hu/2022/12/19/atjarohaz-film-kritika/

Ez egy kedves nézhető filmecske. Nem kell full profizmust és tökéletes filmet várni, mert akkor lehet csalódni. De a film nem is akar az lenni, inkább egy könnyű, érzelmes, kicsit összevissza történet. Amúgy a vége kifejezetten ötletes és izgalmas, így panaszra nem is lehet ok.
Szerintem megéri rászánni az időt.

A kecske volt a kedvencem ><