Hotel del Luna (2019–2019) 90% 65★

Szép ez a dorama minden hibájával együtt: a karakterek, a mondanivalója, a színezése, a látványvilág, a dalok, a hangulata. Szépen vezette és összetartotta a történetet, nem csak egysíkúan haladt, hanem visszatekintett a múltba vagy épp egy előző epizódba, szóval örültem, hogy nem ilyen „krimisen” haladt a cselekmény, úgy értve, hogy egy epizódban csak egy történettel foglalkozik. Ji Eun fantasztikus és nagyon gyönyörű mind külsőleg a ruhákban és ebben a szerepben is teljesen átadja magát. Az egyik kedvenc karakterem tőle, mindig szívesen nézem ebben a drámában. Yeo Jin Goo-t azóta megkedveltem, de amikor először láttam ezt a sorozatot, akkor ő valahogy nagyon nem jött át és ez most is így volt. Pedig tisztában vagyok vele, hogy egy elképesztő színész. Nekem túlságosan tutyimutyi volt ez a szerepe, talán Mon Wol mellett hatott így, nem tudom.
Az egész brigád nagyon szerethető és ilyen munkatársakat kívánhat magának az ember. A sorozat humora nagyon vicces és értékelhető, ahogy Man Wol és Chan Seong veszekszik, vagy Man Wol Sanchezzel, Man Wol a staffal… Jang Man Wol ssi.♥ Jaj és Ma Go Shin. Elképesztő ez a nő is. :D
Nagy kedvenc nekem ez a dráma, egy, mert IU-t bármiben és bárhol, kettő, hogy ez a hangulat mindig be tud szippantani, még egy dorama-válságomban is. Azt hiszem, én az ilyenfajta fantasykat szeretem, amiben a karakterek is erősek és a történet is az ilyen formában, nem beszélve erről a fantasztikus cgi-ról és látványvilágról. Csak rá bele kell nézni.
És hogy ki ne maradjon a kedvenc dal: Punch – Done for Me https://www.youtube.com/watch…, azt hiszem, ehhez nem is kell kommentár.

Lehet aludnom kéne egyet, de inkább gyorsan megírom:P Először furcsállottam, hogy miért érzem, hogy olyan lassan haladok a sorozattal, aztán talán a 12. rész környékén rájöttem, hogy a részek többnyire 75-80 percesek >< de amúgy sem egy száguldós sorozat… bár rengeteg konfliktust sejtet a sztori, mégis a legvégéig dráma mentes marad. Persze jött az elkerülhetetlen vég, de az is szépen nyugodtan le van vezetve. Mindent szépen , sokszor szívet melengetően megoldottak. Gyönyörű képvilág, még gyönyörűbb ruhák (IU minden jelenetben más ruhában/sminkben/körömmel és tényleg gyönyörű a legtöbben), szép zenék. Van pár orrbavágó reklám, de szerencsére viszonylag kevés.
Karakterek? szerettem a párosunkat, de mondjuk azt giga nagy kémiát nem éreztem közöttük, a múlt béli szerelmével valahogy jobban átjött a dolog. Viszont imádtam, ahogy folyamat ugratták egymást. Chan Sung remekül kezelte Man Weol kicsit sem könnyű természetét :)) és bár Man Weol sokat változott a sorozat alatt, szerencsére nem vetkőzte le minden tulajdonságát :) Csipet csapat nagyon jó és aranyos volt, mindegyik teljesen eltérő háttérsztorival :) Sanchez is nagy arc volt :) Szerettem őket, szívesen dolgoznék egy ilyen szállodában , főleg ilyen társaságban:) viccen kívül :P
Kinek? Romantikus, laaaasssúúú bár gyönyörű képvilággal rendelkezik, a rendező szerette a kicsit „elhúzott” pillanatokat. Túl sok csókot ne várjunk, de sok humoros és „tanulságos” rész van, 0 drámával. Szerintem az érzékenyebbeknek is max az utolsó résznél kellhet zsepi :)
PS: IU-t pedig most már hivatalosan is kedvenceltem :) miért is nem már a My Ajusshinál…eddig három sorozatból háromban remekelt :)

Az eleje kicsit lassan indult be, és bevallom, kicsit idegesített a főszereplő viselkedése és túl kölyökképűnek gondoltam. De utána teljesen magával ragadott a sorozat. A díszletek egyszerűen gyönyörűen, főleg Man Wol ruhái, mindig más sminkje, körme, ruhája és ékszerei voltak – bele sem merek gondolni, mennyibe kerülhetett az a rengeteg ruha. Kicsit Yuuko-sanos volt az elején a viselkedése és a ruhái, ami nálam külön plusz pont. IU-t nagyon megszerettem. Olyan gyönyörű és nagyon tetszett az alakítása is.
A végére minden főbb szereplőt megkedveltem, tetszett, hogy mindenki megkapta a maga történetét és lezárását, külön bírtam a kaszást, ahogy mindig ott koktélozgatott a sarokban. A Ma Go-k nagyon érdekesek voltak, kicsit szerepelhettek volna többet is.
A múltbeli szálban sokkal jobban éreztem a kémiát a karakterek között, viszont tetszett Man Wol és Koo Chan Sung kapcsolatának a kibontakozása is, ahogy egyre jobban képes kezelni a csajszi heppjeit. spoiler
Az eleje kicsit vontatott volt nekem, viszont utána imádtam. És nem gondoltam volna, de az utolsó részt végigsírtam. De nem tudok rá max pontot adni, mert a múltbéli szerelem sokkal jobban átjött nekem spoiler
Ha lenne folytatása, akkor szívesen megnézném, mert érdekel az spoiler

Az utolsó epizódig imádtam… Még ez sem teljesen igaz, mert az utolsó rész nagyobbik fele nekem szintén tökéletes volt, de hiába mantráztam közben, hogy lécci, ne rontsátok el a végét… XDD

Man Wol hatalmas büntetést kapott, amire szerintem nem szolgált rá. Nagyon kedveltem Ma Go karakterét (karaktereit :)), de minél tovább jutottunk a sorozatban, annál inkább arra gondoltam, hogy csak kavarja a kavarni valót.. (Mint az istenek egy másik sorozatban. :D) Igen, Man Wol-nak meg kellett tanulnia sok mindent, túl kellett lépnie a sérelmein, „vezekelnie” kellett. De 1300 év? Nem túlzás ez? :( spoiler
spoiler

Szóval bár nagyon tetszett az alapkoncepció, egyre kevésbé éreztem igazságosnak. Imádtam, ahogy megismertük a múltbéli eseményeket, mindig csak fokozatosan, hogy maradjon meglepetés, de mintha a végére ebben is lenne valami kavar.
spoiler

Na, most leírtam a több „rossz” dolgot, ami nem tetszett, de közben tényleg imádtam! :))) Sírtam és kacarásztam is sokat a 16 epizód alatt – nagyon megérintett némelyik átutazó szellem története, és nagyon megszerettem a főbb szereplőket. Szurkoltam Hyun Joong-nak és Yoo Na-nak, Mi Ra-nak és Yeon Woo-nak, nagyokat nevettem Man Wol és Koo Chan Sung szócsatáin, és imádtam Sanchez-t és a Grim Reaper-t. :)
Ámuldoztam a csodaszép ruhákon és a gyönyörű hotelen, ahol élmény lehet barangolni, még úgy is, ha helyenként az ember belebotlik egy-két furcsa szerzetbe. :)

A zenék pedig… igazából már réges-rég a rajongója vagyok némelyik dalnak :))

Nekem ez tetszett. Nem egy nagy cselekményekkel teletűzdelt történet, de mégis szépen végig van vezetve és lezárva. Mindenki megkapta a maga kis történetét és szép befejezését.
Szerettem főpárosunkat, szerintem igen jót alkottak együtt, külön bírtam a csipkelődéseiket. Koo Chan Sung egy igazi talány volt egészen a végéig.
Tetszett, hogy a mellék szereplők is kellő időt kaptak, és szépen le is zárták a történeteiket. Ahhoz képest, hogy egy szellemes sorozat, semmi ijesztő nem volt benne. És végre nem egy pszichopata kaszást kaptunk, aki árkon-bokron keresztül menve is elrángat mindenkit a túlvilágra. Bírtam mindig csendben eliszogatta a kis koktélját a sarokban, és képes volt üzletelni is, ha az neki előnyös volt. Ma Go-k nekem némelyik nagyon fura volt, sosem tudtam, hogy mi járhat a fejükben.
Nem bánnám, ha lenne folytatása. Kíváncsi lennék az új hotel tulajdonosra.

Bocsi mindenkitől de ez egy nyolcas… vagyis nyolc és feles… de olyan nincs szóval marad ez.
Nem feltétlen a sorozat, sokkal inkább annak a hibája, hogy szeretem a komplexebb sztorikat.
Az elején volt 3 (4-6) a végén pedig 1 (15) rész amik szinte teljesen feleslegesek voltak az én ízlésemnek. Cserébe voltak olyan szálak amiket sokkal jobban ki lehetett volna bontani…
Szerettem, nem volt rossz de mondjuk első k-drama nézésre biztos nem ezt ajánlanám…

Hosszú egy sorozat de minden percet megér.
Nagyon tetszett a háttér, a filmográfia, ahogyan a történetet elmesélte.
A zenék csodálatosak. Egyben ez így tökéletes volt.