Bűnösök (2025) 85% 19★

Az apróbb hibák, fókuszvesztések ellenére nem voltak túlzóak a Bűnösök magyar bemutatóját megelőző hírek: 2025 eddig egyik legjobb moziélménye Ryan Coogler önálló rendezése. Nagyon ismerős elemekből dolgozik, de szerencsére elég egyedi gondolkodással és képi vizualitással ahhoz, hogy újszerű élményt adjon. Egy remekbe szabott alkotás, amire az ördög is odasiet.

Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2025/04/22/bunosok-sinners-fi…

Az első dolog, ami megfogalmazódott bennem a megtekintés után, hogy kétféle módon lehetett volna ez még jobb film: nem kellett volna bele a horror-vonal, vagy nem így, nem spoiler misztikumában, erejében ugyanis van potenciál, nagyon is működőképes dolog összekötni a természetfelettivel, de valahogy máshogy, egy megfoghatatlanabb, éteribb formában. Vagy ha maradunk a filmbéli megoldásnál, akkor jobban ki kellett volna dolgozni az események hátterét, mitológiáját, rengeteg lehetőséget rejtene ez a szál is.

De még így is olyan baromi erősen idézi meg a 30-as évek déli államainak hangulatát, olyan autentikusan és hitelesen mutatja be a feketék kultúráját, zenéjét, miliőjét, hogy az tanítani való, szinte mi is érezzük a perzselő napot, a kavargó port, a szesztől és cigarettától szagló ivó fülledt atmoszféráját. Ráadásul van benne egy zseniális jelenet, ami a különböző fekete kultúrák jövő- és múltbéli zenei örökségét gyúrja egy pompás egyveleggé, és annyira harmóniában van hang és kép, olyan fantasztikusan adja át a zene erejét, hogy kirázott tőle a hideg.

Szóval, nekem egyáltalán nem hiányzott ebből a hiteles korképből a horror, de legalábbis nem így, mégis megadom neki a hét a csillagot, a fentiek miatt. Úgyhogy ha valaki tömény horrorra vágyik, akkor keressen tovább, ám ha szereti a (fekete) zenét, ha érdekli az afro-amerikaiak múltja, történelme, akkor jó helyen jár. Ja, és az Alkonyattól pirakadatiggal való összehasonlítás valid, csak kevésbé elborult, és más a kontextus.

Olyasmi film ez aminek el lehet mélázni a különböző kulturális vonatkozásain, a szimbolikáján, de szigorúan csak utólag, mert amíg nézed, ki kell élvezni minden cseppjét. A zene itt nem puszta mellékzsáner vagy aláfestés hanem a világ szerves része. A közösség lüktető spiritusza, mind élőké, mind holtaké. Kissé túl sötét a film, megvilágítás szempontjából, az akció, a horror vagy a dráma pedig önmagukban nem kiemelkedőek, mégis, egy stílusban és hangulatban elsöprő erejű egyveleget alkotnak ami inkább újragondolása az Alkonyattól Pirkadatig-koncepciónak, sem mint szimpla remakeje és amihez foghatót egyébként Tarantino szokott produkálni minőségben. Amúgy új rendszer szerint értékelek, tehát itt 8 pontnak menne el ami 7-nek van jelölve.

Ryan Coogler nagyon szerette volna adaptálni az Alkonyattól pirkadatigot, de sajnos beletört a szemfoga – ennek ellenére csak ajánlani tudom a Bűnösöket, mely remek blues zenékkel, erős képivilággal és pörgős dialógusokkal szórakoztatja a nézőt.

Hosszabban Instán:
https://www.instagram.com/p/DIg9E1_IkB6

Rumli bátya (nem rokon) legendája.

Töprengtem mivel lehetne a legjobban összefoglalni a filmet, és végül arra jutottam, hogy ami az „Az északi”, fantasy-nak, az a „Bűnösök” a gengszterfilmeknek. Az a fajta alkotás, melyben az, amit látunk nem szorul magyarázatra, akkor sem, ha az amit látunk elviekben nem lehetne ott, mert ilyen nincs. Ám a „nincs” csupán nézőpont kérdése, miként az is ami „van” és bizonyos nézőpontból, mindez nagyon is ott van. Ott volt, és ott lesz. Akkor is, ha piszkosul kényelmetlen elfogadni.

A „Bűnösök”, folk-horror, a maga nagybetűs értelmében. A deltavidékre visszatérő főszereplő ikerpárral együtt merül bele a néző abba szorongásokkal, erőszakkal és babonákkal teli világba, ami a múlt század ’30-as éveiben még keményen tartotta magát arrafelé, mindenféle hamis romantika és turista csalogató hajhászás nélkül. Új életük 'tisztességesnek" tetszik, a múltjukhoz képest és egy nehéz, de szabad jövőt vetít előre számukra.
Ám ahogy a soul és blues dalokban oly gyakran áll, az Ördög idővel hazakíséri az embert…

A film, elsőre kissé kaleidoszkópszerű, ám egymáshoz mégis kiválóan illeszkedő apróságokból épül fel, kezdve a múlt-jelen-jövő többszörös összefonódásával és annak metaforájával, át azon, hogy milyen ügyesen, kis lépesekkel húzza le a „miértet” azokról, akiket elsőként tennénk felelőssé azért, ami végbemegy ezen az estén, egészen odáig, hogy miként formálta a „pogány” hagyományt a keresztény vallás félelmetessé, és miként húzta ki a többszörösen összetett jelentés „első felét”, azért, hogy a másodikra mutogatva generációkra démonizálhassa azt. S mindezt a „Bűnösök” nem tolakodóan, „tudd, hogy értsd módon” meséli el, csak úgy leteszi, mint a gitárt a sarokba, vagy a bontott sört az asztalra, hogy tudd, hogy ott van. Ez is, ott van.

Ahogy a zene is. A korszak élőzene iránti rajongását, pedig lényegében dézsával önti rá a nézőre, hogy az egy pillanatra se szabadulhasson annak hatása alól, és ehhez hajlandó időről-időre olyanokat húzni, hogy a moziterem, amiben ültünk egy emberként képedt el, hogy mit is hallunk most?

Persze, nincsen „holdfény” átmeneti vakság nélkül. A film imádja beszéltetni a karaktereit és igenis van mit mondania velük, ám időnként, főleg a történet második órájában, olykor kissé erőltetetten törik meg az események lendületét, a „tarantinoi dialógusok”, csak mert Michael B. Jordan még nem beszélt kétféle hangon eleget morgó, déli akcentussal, aranyfogaitól akadályozott, lomhán forgó nyelvvel. Ez néhol már sok.
Emellett, s bár elfogadom, hogy ez csak nekem tűnt így, főleg a film utolsó negyedében, mikor az erőszak már tort ül a narratíván, mintha megkeveredne az alkotás abban, hogy hányan is vannak még az épületben, mi főként azért zavaró, mert egy jelenettel korábban körfárttal nézünk végig a fokhagymarágókon, ezzel mutatva meg, hányan is maradtak mostanra, majd a következő snittben nyílik az ajtó, kitör a hirig és „random statiszták” jelennek meg embereink mellett, hogy növeljék az áldozatok számát…
De ezek apróságok.

A „Bűnösök” rendkívüli élmény, mi hatással van az emberre, amíg csak nézi és hallgatja. Én eredeti nyelven ajánlom és hogy üljétek végig stáblistát.