Lemonade

A hét elején és végén bőrönddel közlekedő egyetemista lévén már rég megtanultam, hogy mindenki a tömegközlekedő társadalom legaljaként tekint a magamfajtára, és a negatív diszkrimináció állandó, teljesen mindegy hogy lényegesen kevesebb helyet foglalok még így is, mint egy-két utastárs… A rám morduló öregasszonyokon már meg se lepődök, de ami most történt, az már túl ment a normalitáson.
A busz közepén utaztam, a két lehajtható ülés egyike előtt, nekidőlve egy ilyen elválasztó akárminek, mert szabad kezem az nem volt, és mivel nem akartam leülni (legalább egy teljes kettest vagy egy négyest kivontam volna ezzel a forgalomból, vagy ha lehajtom az adott ülőhelyet, szintén rengeteg helyet foglaltam volna), csak ott tudtam úgy megállni, hogy ne álljon fenn a folyamatos veszélye annak, hogy elvágódok. De mivel egy ilyen helyet befoglaltam, folyamatosan figyeltem arra, hogy van-e üres hely, és amennyiben elfogyott volna, valami úton módon átengedtem volna a helyemet egy idős néninek.
Na erre jön a piac, felszáll egy fél nyugdíjas klub, meg két középkorú nő… Természetesen az utolsó kettővel adódott probléma. Az egyik lehajtotta a mellett lévő ülőkét, a másik befoglalt egy teljes kettest a millió cuccával. De észrevettem, hogy mind a kettő jelentősségteljesen bámulja a mögöttem lévő helyet. Meg se rezzentem, elvégre le tudtak ülni, ha bármi kínjuk van, szóljanak.
Az egyik a következő megállónál már le is szállt, miután végig az általam elfoglalt helyet bámulta. Na erre a másik a fél tonna cuccával felpattant és befoglalta az előbbi helyét, és folytatta a mögöttem lévő ülés bámulását, sőt ez már még piszkálta is azt. Finoman megjegyzem, hogy még legalább 8 üres hely volt eközben a járművön, mind könnyen megközelíthető, közel az ajtóhoz.
Na ez így ment, egészen addig, amíg két megállóra az enyémtől picit előrébb nem húzódtam, mert egy megtermett fickó könyöke már majdnem az arcomban volt… Na erre a nő kapva kapott az alkalmon, felpattant és megkérdezte, hogy leszállok-e mert ő behúzódna ide. Na nekem ekkor már teljesen elegem volt ebből a székfoglaló mizériából, és tekintettel arra, hogy már ekkor kitúrt, közöltem vele, hogy mennyen oda, mit bánom én. Nagy nehezen megőrzitem az egyensúlyomat bőröndöstül mindenestül, és épségben sikerült leszállni.
De valaki árulja már el nekem, hogy ez mégis mi a fene volt??? Miért pont az a hely kell az embereknek, amit egy félig már agyhalott egyetemista kómásan elfoglal? Ahelyett, hogy örülnének, hogy ott még kerülgetniük sem kell, és bőven hagyok ülőhelyet másoknak, miközben rengetegen, ha ennyi cuccal utaznak, a fél utasteret elfoglalják…