Az 1984-es All Valley Karate Tournament után harminc évvel Johnny Lawrence újranyitja a Cobra Kai dojo-t, ami újból feltüzeli riválisát, Daniel LaRussot.
Cobra Kai (Karate kölyök) (2018–) 92★
Képek 8
Szereposztás
Kedvencelte 52
Várólistára tette 89
Kiemelt értékelések
1. évad:
spoiler
2. évad:
spoiler
3. évad
spoiler
4. évad
Daniel és Johnny hozta a formáját az új évadban is. Túlságosan is. Már kicsit unalmas, hogy hol jóban, hol rosszban vannak. Most már eldönthetnék, hogy mi legyen.
Silver is visszatért a játékba, és bár egy pszichopata a fickó, én örültem neki :D Most már csak egy valaki hiányzik és ha őt is visszahozzák, akkor kész leszek ><
Hawk bebizonyította, hogy nem hiába lett a kedvencem, a végén olyan kis badass volt.
A leges legjobban mégis az utolsó 5 percnek örültem. Erre vártam a harmadik évad óta és végre megtörténik!
A sorozat továbbra is nagyon szuper, jó a feszültségkeltésben, mire elértünk a versenyig teljes lázban volt, hogy most akkor kinyer.
5. évad (2022. okt 8-11.):
Ez jól megírt évad volt, lendületes, vicces, végre nem volt önismétlő mint a korábbi évadokban. Nagyon durva az agymosás, amit a Cobra Kai és Silver műveltek, a koreai sensei pedig egészen egyszerűen kegyetlen volt. Nem tudom, hogy mennyire reális ez a „harcolj vagy meghalsz” mentalitás, amit a Cobra Kai-nál bemutattak, de rémisztő, ahogy beleivódik a fiatal srácokba. Johnny végre felnőtt, az egész évadban nagyon pozitív alak volt. Daniel is sokat fejlődött, és végre hajlandó megérteni a másik embert is. Chozen nagyon nagy arc, minden megszólalása aranyat ért. A srácoknál pedig megvoltak a nagy megbékélések, bár náluk a személyes szálak néha nagy túlzásoknak tűntek, de amit csapatként intéztek az remek volt. Kreese, nagy túlélő az öreg. Ha viszont nem lenne folytatás, ezzel az évadzárással ki lehetne egyezni.
4. évad (2022. január 9.):
Ez a húzd meg – ereszd meg (=összeveszünk, kibékülünk) körforgás már kezdi éreztetni a hatását a sorozaton. Johnny és Daniel tényleg nagyon különböző emberek, és aláírom, nem könnyű megváltozni, de ez az egyszer így, egyszer úgy keringő már kezd sok lenni. Viszont egyik sorozatnak sem áll ilyen jól ez a helyzet, mint ennek, mert továbbra is nézeti magát, minden kis gyengesége ellenére a mondanivaló az mindig ott volt. Elképesztően jól mutatja, hogy mennyire komplexek lehetnek az emberek, és a kapcsolataik. Kenny és Anthony kapcsolata tök jó példa erre, de pl. Tory… elgondolkodtam vele kapcsolatban, remélem észhez tér a lány, és remélem, hogy Robby-nak is megjön végre az esze. Silver, nem gondoltam volna, hogy lesz egy ennyire gyűlöletes karaktere a sorozatnak, de vele belenyúltak a tutiba, és nem tűnik túl rózsásnak helyzet… Jöhet az ötödik évad is, meglátjuk merre megy tovább a sorozat lendülete.
3. évad (2021. január 8.): A nosztalgia faktort kissé túltolták a sok múltidézéssel, aggódtam is, hogy mi lesz ebből, főleg a vége felé, Ali miatt. Ezt leszámítva ismét egy igazán izgalmas évadot láttunk. Kreese-ről akárhány visszatekintést mutatnak, hogy miért lett olyan amilyen, nem menti fel semmi a tettei alól. Nem szabadna az öreget tinik közé engedni, akiknek egy része útkeresés miatt jött karatézni, hiszen nagyon elromolhatnak a dolgok. Tory erre a példa, őszintén remélem, hogy a csajt megbüntetik, azért amit tett. Johnny és Daniel úgy veszekednek, mint a házasok, de Alinek igaza volt, sok bennük a közös vonás, nézzenek szépen a jövőbe és fogjanak össze. Robbie, nos, ha innen visszajön az kész csoda lesz. Hawknak örülök :)
1-2. évad után (2020. nov. 18-19.):Nem láttam a filmeket, de a visszautalásokból egy hozzám hasonló laikus néző is felépítheti magában az előzményeket, hogy értse a sorozatot és a nosztalgia-faktort ezzel vissza is hozták.
Nem kell különösebb csodát várni, pontosan azt adja amit ígér: karate, szórakozás egy kis drámával megfűszerezve. A drámai része az, ami nagyon kiszámítható, egy-két karaktert alaposan kicsináltak (főleg Eli). Ami jó volt, hogy szerencsére a legtöbb karakter nem fekete-fehér (kivéve Kreese, mert ő semmit se változott), és van kinek szurkolni vagy épp sajnálkozni azon, hogy milyen utat jár be.
Nagyon könnyen darálható sorozat, ha valakit elkap, akkor egy ültő helyében végignézheti (nálam az első évad volt ilyen, a másodikon már érezni, hogy „folytatás”, kissé elvetették a sulykot itt-ott, de ez is hamar lecsúszott), és jót szórakozhat. Nagyon szurkolok a srácoknak, hogy térjenek észhez, mert a Cobra Kai csapatnak meg kell újulnia, szóval igen, jöhet a harmadik évad.
6. évad (1.-5. rész)
Valahogy ez már nem az enyém. Kiszámítható nagyon már a sztori és nem is jó ahogy alakul.
6. évad (6.-10. rész)
Ez mi a kénköves pokol volt? Karakter development 0, szar sztori, cheap shit szarságok. A fö karakter statiszta volt, klisés $@!#%. Robbyt konkrétan az influenszer picsa kihasználta és a vége? Minek hozunk be új karaktereket, ha ilyen tiszteletlenül bánunk velük?
1-2. évad
Ez a sorozat eddig szinte csak és kizárólag negatív érzelmeket váltott ki belőlem, de valamiért még is nézem és nem tudom minek. Csak történjen már valami jó végre szegény Johnnyval. Meg itt miért ilyen agresszív mindenki meggondolatlanul?
Az első évad után annyit tudok mondani, hogy sok ellenérzésem van a nosztalgiaiparral kapcsolatban (emellett rendre behúz, mert ki tud ellenállni neki, ugye…), de ha mindenki úgy űzné a nosztalgiaipart, mint ez a sorozat, akkor egy szavam se lenne.
Igen, ezt így kell csinálni. (Mondom ezt úgy, hogy a Karate Kid sose volt kedvencem, és felnőtt fejjel láttam először és utoljára.)
Harmadik évad után:
♥♥♥
Tipikusan az a sorozat, amibe magamtól tuti nem kezdek bele, de a „csatolt részem” nagy Karate Kid rajongó, így beadtam a derekam. És milyen jól tettem. Nekem eddig ez az év nagy meglepetése (tudom, hogy nem idén jött az első évad, de akkor is :P). Annyira szerethető, épp jó módon őrült, és a nosztalgiát-újszerűséget szuper módon vegyítő sorozat.
Az alapötlet zseniális: vegyünk egy egyértelműen negatív karaktert, és nézzük meg az ő oldalát is, hallgassuk meg az ő történetét. Amikor Johnny elmeséli, hogy az ő szempontjából bizony Daniel volt a szemét, hát, az valami egészen különleges, és rádöbbent, bizony a valóságban is így működik ez: akit én démonizálok, annak is megvan a háttérsztorija, és lehet, hogy talán engem lát „gonosznak”. Minden éremnek két oldala van. (És persze egyben komikus is, hiszen azért tudjuk, a Karate Kölyökben egyáltalán nem volt kérdés, ki a rosszfiú és ki a jófiú.)
És hogy mindezt egy ilyen klasszikussal teszi, de eredeti szereplőkkel! Nem hiszem, hogy van még ilyen a világon. :D Öröm látni, hogy az összes (még életben lévő…) régi szereplőt be tudták szervezni, olyan szintű hitelességet ad ez a történetnek, amihez foghatót még tényleg nem láttam. Egyszerűen imádom, hogy a tini Danielből autókereskedő lett, a tini Johnny meg hát olyan, amilyen, a közös jeleneteik meg… na, van kémia a két színész között, az biztos. :D
Próbálom itt megfogalmazni, milyen egy klasszikus film színészeit az eredeti karaktereik bőrébe bújva nézni, ahogy emlékeznek a múltra, de nem igazán lehet, még úgy se, hogy én a Karakate Kölyköt tényleg felnőtt fejjel láttam.
És persze, ahogy egy másik értékelésemben írtam, két szereplő kémiájára/dinamikájára nem lehet több évadot építeni, akármennyire is jó nézni őket: ez itt is igaz, de itt szerencsére bőven van még anyag a sztoriban. Rengeteg sok réteget kapunk a sorozatban, ahhoz képest, hogy alapvetően könnyed műfaj: szülőségről, felelősségvállalásról, traumafeldolgozásról, transzgenerációs problémákról… aki szeret ilyeneken gondolkodni, annak is van rá lehetősége, két rúgás és csapás között. :)
Amit még imádok: nagyon szeretem, amikor egy sorozatban funkcionális, szeretetteljes felnőtt párkapcsolatokat mutatnak be. Daniel és Amanda kapcsolatára gondolok (és azt is imádom, amikor van egyetlen szereplő a sorozatban, aki képviseli a józanság hangját, mintegy megtörve a negyedik falat, és rámutat, hogy mennyire abszurd, ami itt folyik: ez itt Amanda). Mert vannak problémáik, szóval nem habos-babos a kép, de végig szeretetteljesen, tisztelettel fordulnak egymás felé. Több ilyen kéne a mainstream médiába. :P
Egyetlen kritikám, ami a második évadban történt: elkezdett valami olyan dark irányba menni a sorozat, ami nem illett a korábbi könnyedséghez. Neeem, egy ilyen sorozattól nem ezt várjuk, ezt érezni kellene, hogy ilyen hangsúlyeltolódások nem tesznek jót. Szerencsére a harmadik évadban kezdtünk visszatalálni a megfelelően abszurd, mégis visszafogott stílushoz spoiler
Szóval rajongó lettem, ez van, de cseppet se bánom. :) (Azóta már megnéztük mindhárom Karate Kid filmet is, hajajj…:)))
Negyedik évad után:
♥♥♥♥♥♥
Jaj. A szívem. Imádom. Ezzel a negyedik évaddal ez a sorozat most már visszavonhatatlan felkerült nálam a dobogóra.
Még az előző évadokkal kapcsolatos egyetlen kritikámat is felülbíráltam, mert a negyedik évad előtt újranéztük egyben az első hármat, és egyben látva teljesen értettem, miért kellett az a sötét irány, logikusan következett a korábbiakból.
Rájöttem, hogy egyszerűen imádom, amikor egy sorozat következetesen építi a karaktereit és cselekményszálait. Legutoljára a BoJack Horseman kapcsán éreztem ezt: több szezon egymás utáni újranézésekor meg tudtam figyelni, hogy egy-egy cselekményszálat milyen korán és logikus lépésekben kezdenek el építeni.
A Cobra Kai sok fordulata eléggé kiszámítható, de nem azért, mert közhelyekkel operál, hanem mert ennyire következetes. És a karakterépítés… amit Johnnyval csinálnak, azt egyszerűen imádom! spoiler
Ebben az évadban például abszolút lejön, hogy mennyire próbálkozik ő normális és jófej lenni, csak hát nem megy az egyik pillanatról a másikra, amikor évtizedeket töltött el valaki toxikus viselkedésmódokkal…
De mindegyik fő karakterről elmondható ez a csodálatos odafigyelés az írók részéről.
És hát a karakterek közötti dinamika… nyilván ebben Johnny és Daniel a csúcs még mindig, és felőlem akár szólhatna az egész sorozat kettejükről, azt is szívesen elnézném. :D
Valahol olvastam, hogy vannak olyan sorozatok (filmek, könyvek stb.), amik nem tökéletesek, de annyira szereti őket az ember, hogy egyszerűen képtelen meglátni a hibáikat…na, én valahogy így vagyok a Cobra Kai-jal. Nyilván nem tökéletes, de tökéletes sorozat nincs is. De nekem az – egyetlen hibája, hogy túl rövidek a részek és évadok, két este alatt megnéztük a negyediket, és most megint lehet várni a folytatást….
Nos igen, Cobra Kai never dies! :)
Nagyon vártam már az évadot, és hozta a szokásos színvonalat. Ahogy az első két évad, a harmadik is jó pár meglepetést tartogatott, és nagyon izgalmas volt. Igaz, volt pár rész, ami kiszámítható volt, de ennek ellenére nagyon élveztem ezeket a részeket is. Várom már a negyedik évadot!! :))
Nem gondoltam volna, hogy ez a sorozat ennyire be fog rántani. Az utóbbi egy hetem kész érzelmi hullámvasút volt. Rengeteget nevettem, izgultam, és persze volt sok megható jelenet is. Teljesen kikapcsolt azokra a félórákra, míg néztem egy-egy részt. Ajánom azoknak, akik szeretik az akciót, a drámát, a családi filmeket, a tiniszerelmet, a humort…hm…szóljatok, ha kihagytam valamit.:)
A sorozat pontosan addig szórakoztató és hiánypótló, amíg tud múltbéli önmagán nevetni és nem veszi komolyan ezt a visszatérést. Ám amint behoz egy új tini drámát, már el is veszti azt, amiben annyira egyedi és zseniális.
Hát itt a vége. De sebaj, jön nemsokára az 5. évad. :) <—- Értékelés lentebb, ha érdekel. :)
Az eddigi 4 évadról röviden: (2022.08.27.)
A nosztalgia feeling egy óriási ütéssel vág arcba, csak hogy stílusosan fogalmazzak. A szereplők -a régieket is beleértve nyilván- jól lettek válogatva a szerepekre. A sztori nagyon jó. Izgalmas, fordulatos. Sosem volt unalmas. Az első évadtól kezdve szépen építkezett és akinek ez unalmas volt, az nézzen inkább horror filmet vagy mit tudom én. ;)
Nyilván az alap szituáció Daniel és Jonny harca volt egymással és erre épült rá a jelen szálja. Jó elképzelés és jó ötlet volt.
Az egész megvalósítás nagyon jól sikerült. A harcok, a felkészülés, az edzések.
Nagyon várom a kövi évadot. :)
(2022.09.15.)
Ez az évad merőben durvább volt, mind nyelvezetileg, mint erőszakosságban, mint az előző négy évad együtt véve. Ami érthető is, mert azért szépen eldurvult a helyzet Silver és a Miyagi – Fang + Chozen között.
Tetszett, ahogy Chozen be lett építve a sorozatba és végre -vele együtt is- egy szép szövetség alakult ki Daniel, Johnny és persze Chozen között. Viszont arra nem számítottam, hogy Mike Barnes -t (Karate kölyök 3.) is belerakják valahogy. Vagyis de, csak nem így.
Azért elég sok idő kellett, hogy a Cobra Kai -osok rájöjjenek az igazságra…
Nehéz úgy írni, hogy ne spoilerezzek. :')
spoiler
Most -amikor lesz rá időm meg energiám- jöhet a 3 rész plusz A(z) új karate kölyök újranézése. :D
A 2. évad után radikálisan csökkentenem kellett a csillagjaim számát.
Az 1. után úgy látszott, van némi remény egy igazi dráma kibontakozására, de ez nem jött be.
Az a probléma, hogy a két főszereplő felnőtt, sőt, már javakorabeli emberek, de maga a show maradt ugyanaz a tini dráma, ami volt. Még mindig egy-két ökölcsapás intézi el a konfliktusokat, értelmes, emberek közötti interakcióra alig van példa, a karakterek pedig, talán az egy Johnny-t kivéve laposak, egydimenziósak. Ott van pl. Daniel családja, a kisebbik gyerek teljesen felesleges, semmi szerepe, mondjuk ezt észre is vették, a szezon második felében szinte fel sem bukkan. A feleség is csak díszlet, aki arra kell, hogy unos-untalan szembesítse Danielt a hülyeségével. Ráadásul az egész sorozatban nem vehetett fel egy magassarkút, hogy ne legyen egy fejjel magasabb Macchiónál.
Kreese visszahozása meg csak még mélyebb gödörbe lökte a sztorit, az amúgy is kétpólusú történetbe behoztak egy abszolút negatív karaktert a rossz oldalra, a Cobra Kai univerzum Darth Vaderét. Hogy aztán Johnny átálhasson a jó oldalra? Lehet, hogy erről szól majd a 3. évad.
3. évad: Azt hittem nincs lejjebb, de ez az évad már elvette minden kedvemet a sorozattól. 90%?, emberek, hát hová lett az ízlés, a józan észbe vetett hit?
Népszerű idézetek
Well, just because you live in a nice house doesn't mean nice things are going inside.
We all make mistakes (…) But our mistakes aren't who we are.
Man who work for passion always richer than man who work for money.