Először is: nagyon örülök, hogy ha csak rövidfilm formájában is, de készült végre egy olyan alkotás, ami a szovjet bűnöket mutatja be, szemben a náciékkal.
Aztán másodjára: ez a kísérlet legendás… A foglyokat bezárják egy kamrába, figyelik őket, és olyan gázt adagolnak nekik, amitől képtelenek elaludni. A film kb ennyiben hű ehhez, sajnos nagyon finoman vázolja fel a történteket. Sokkal naturálisabban, brutálisabban és lélekrombolóbban kellett volna ehhez a témához nyúlni, hiszen a rabok amellett, hogy megőrültek, a saját húsukat tépték le, miközben szabadságról beszéltek; arról a fajtáról, amit nem nyom el az álom, nem sarkít le az elme a „kishalállal”, azaz az alvással. Hiányoltam azt is, ahogy a mikrofonokba suttognak, az elmebomlás (vagy ébredés…?) egyértelmű jeleként.
Sajnálom, hogy nem mentek bele mélyebben, kár érte.