Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (Narnia krónikái 1.) (2005) 81% 367★

Azta. Hát ez… *0*
A könyveket nem olvastam, úgy hogy nem tudok viszonyítani.
Kb. ezt vártam: egy fantasyt, ami tele van… meglepetésekkel? A látványvilág lenyűgözött, a fiatal színészek (?) jól játszottak.
A történet is tetszett. :)
Viszont van pár dolog: :DD
– a kedvenc szereplőm meghalt, aztán feléledt spoiler;
– a fehér boszorkány ruhája úgy nézett ki, mintha gipszből lett volna.
Tónusz, vagy hogy is hívták a faunt? Na, ő is kedvenc lett. *.* Tök cuki. :D

Ezzel a filmmel csöppentem bele az univerzumba, és akkor még elég kicsi voltam hozzá, hogy ne lássak mást, mint egy kellemes mesét, ahol van mindenféle varázslény, háború, és egy-két szép tanulság.
Azóta már mélyebben belekerültem az egészbe, olvastam mind a hét kötetet, és újra is néztem párszor a három filmet (rendíthetetlenül reménykedem benne, hogy egyszer majd tényleg megfilmesítik az „Ezüst trón”-t is), és egészen más fényt kapott.
Egyrészt, hatalmas tiszteletem C.S. Lewisnak, mert hét kötetben elejétől végéig, teremtéstől apokalipszisig feldolgozta a Bibliát, úgy, hogy egy izgalmas fantasy sorozattá váljon, kellően elénk legyenek tolva a párhuzamok, de azért ne érezzük zavarónak. Imádom a szimbolikáját, a hangulatot, a filmek castingja és látványvilága is nagyon jó lett, abszolút méltó adaptációk.
Nekem a személyes kedvencem már ekkor is Edmund volt… persze, áruló és borzalmas természetű gyerek, de hihetetlen a karakterfejlődése, és a továbbiakban jó tudni, mivé válik majd.

Azért megnyugtató, hogy Peter a mai napig megdobogtatja a szívem a szélfútta hajával. Számomra mindig lenyűgöző és varázslatos film lesz ez. És még mindig szeretnék egy oroszlánt.

Nagyon szeretem ezt a történetet. Mindig elbűvöl a világ, de sajnos eddig akárhány szekrénybe bújtam már be, még nem sikerült eljutnom Narniába. A látványvilág kiváló, a gyerekeket alakító színészek meglepően jók, Tilda Swinton pedig gonosz szerepben is zseniális. Egyszerűen megunhatatlan és előhozza belőlem az örök gyereket, arról nem is beszélve, hogy a filmet mérföldekkel jobbnak tartom, mint a könyvet.

Bolond kisgyerekként a film miatt kezdtem el olvasni Narnia krónikáit, holott annyira túlreklámozták, hogy ha megnyitottam a csapot, akkor is Aslan bugyogott ki belőle. Az ilyesmit nem bírom, így nem az első hullámmal vágtam bele a filmélménybe se.

A film hangulatos és hozza 100%-osan hozza a varázslatos Narnia hangulatot. Kicsit nagyobb szerepet kapott a csata és kisebbet a skacok koronázás utáni élete, de segond. Élvezetes, kalandos és iszonyat jó a színészgárda. (Mivel pár éve heves szívdobogást kapok James McAvoy-tól, ezért extra jó egy olyan filmet nézni, ahol egy fél pucér faunt alakít. :D Sajnálom, csak egy felszínes dög vagyok!)

Nagyon jó adaptáció. Az elsőre ugyan a szereplők furák, ijesztőek, de szerintem mindenkit megfelelően válogattak be a szerepére.

Imádom. Nagyon szeretem ezt a filmet. :) Olyan jól kialakított történet és lenyűgöző. Kár, hogy eddig még nem olvastam.

Nem lehet megunni ezt a filmet, egyszerűen varázslatos. Nagyon megkedveltem a szereplőket és a történetet, nehéz lehet egy ilyen fejezet után visszatérni a rendes életükbe.

Nos, én ezt felnőttként láttam először, de film után most másodjára is elkezdtem nézegetni a ruhásszekrényemet, és lehet, bele is bújtam volna, ha nincs tele az alja mindenfélével. :D Szerintem sose növök fel teljesen, és az ilyen fantasyk erre mindig ráerősítenek. A trilógia első része most is elvarázsolt, jó volt visszatérni Narniába.

Én ezt a filmet szeretem… arról nem is beszélve, hogy jobb, mint a könyv… bár kétségkívül ez a legjobb kötet a sorozatban (oké, csak 5 részt olvastam a 7-ből, mert annyira béna kezdett lenni, hogy feladtam félúton).
És igen… Aslan ide vagy oda, Tumnus a nyerő a kis keleti ernyőjével (mily férfias, imádom:))). A kis szarkalábak, a mosoly, a kecskeszakáll, mind-mind jól állnak James McAvoy-nak, és még azt is megbocsátja neki az ember, hogy a felsőteste nem egy görög istené… ellenben szépen játszik a faun-furulyán. Mondanám, hogy pánsíp, de az egy másik hangszer.
Allegóriák, szimbólumok, és egy szerethető történet barátságról, bátorságról, áldozatvállalásról, és a film nagyszerűen tette mellé a látványt. Bár azért a fehér boszorkány kastélya nem egy Jégvarázs-palota lássuk be, itt azért lettek volna még lehetőségek. Viszont Tilda Swinton hidegségét bármelyik skandináv szépség megirigyelhetné, és a jegesmacis harciszekér nálam nyerő.

Először a moziban láttam 11 évesen, de akkor egyáltalán nem hatott meg. Most már 20+ vagyok, és tegnap újra megnéztem… és sokkal jobban tetszett, mint amikor gyerekként láttam. Ki érti ezt?! :D
Mondjuk azért voltak itt fura dolgok, amiken csak pislogtam. Például amikor a szuicid hajlamú farkas konkrétan beleugrik a srác kardjába (nevettem is, hogy utána ezt mekkora „harcnak” könyvelték el, gyorsan át is keresztelték a srácot Farkasölő Peterré :DDD). Vagy amikor a cuki kis Mikulás harci fegyvereket osztogat a gyerekeknek karácsonyra. Éééérdekes. :D
Amúgy valamiért kimaradt a könyv az életemből, de most kedvem támadt bepótolni ezt a hiányosságot.
Film alapján azt mondanám, Edmund a kedvencem (lehet hogy ezzel egyedül vagyok). A királynő nagyon badass, illetve vicces volt látni McAvoyt ebben a cuki faun szerepben. :D
És a folytatásokat még nem is láttam (igen, barlangban élek), óó alig várom. :D