Erről szól most a Snitt
Middle Finger Moments from Movies
Criterion Closet Picks
Filmes Idézetek Játék
Filmplakát a filmben
Egy-kép-kocka játék
Mindenféle jószágok!
Dorama
Filmzenék
Hírek
- Népszerűtlen vélemények
Moziplakátok
Alien
Premierre várva
Streamingről általában
Happy Bday! – Szülinapos kedvencek
Disney filmek és mesék
SkyShowtime
Minden, ami Netflix!
Max
Ázsiai Dorama OST/betétdalok
Mozipremierek
Streamingpremierek
Random kedvcsináló
Tegnap este néztem meg, akkor nem tudtam értékelést írni hozzá, most is nehezen megy, ez valami egészen… furcsa és beteg volt, de nem az aberrált, psziché-bomlott, horrorfilmekből megszokott, néha szürreális kegyetlenség, hanem egy jámbor tudatzavar, egy szánalomra méltó, mégis jegesen a szívbe maró beteg film.
Az elmegyógyintézet lakóit nem bemutatja a nézőnek, hanem zavarba ejtőn a részévé teszi, kényelmetlenül közel hozza a szereplőket, akik szinte átfolynak az agyzsigerekbe, aminek a vége az, hogy az irreális képeket nagyon is reálisnak tudom elfogadni.
Vannak filmek, amiket feltétlenül látni kell, de csak egyszer. Szigorúan. Mert, ha többször megnézi az ember, egyrészt oda a varázs, másfelől meg komolyan, valamit lemorzsol a lélekben, lepattint belőle egy darabkát és nem köszönöd meg.
Nem mindenkinek való alkotás ez.