Erről szól most a Snitt
Egy-kép-kocka játék
Fordítgatunk?
Anime
Filmes Idézetek Játék
Hírek
Mit nézzek?
Snittblogolók
Ázsiai filmek
Middle Finger Moments from Movies
Mindenféle jószágok!
Retró Sorozatok és Filmek
Moziplakátok
Filmes képek
Filmzenék
Star Wars
Szólánc filmszereplőkkel
Naruto/Boruto
Fanfiction
Phobia Free
In Memoriam
Mozipremierek
Streamingpremierek
Random kedvcsináló
Hú, de nehéz erről a sorozatról hirtelen írni. Az az igazság, hogy olyan üresen hagyott itt magamra az utolsó 3 rész után, hogy tényleg nehéz szavakba önteni az élményt. Az elején pedig nem tűnt ennyire depresszívnek, pedig visszagondolva már akkor is érződött rajta a baljóslatú vibe. A két színész annyira tehetséges, és annyira jó párost alkottak, hogy végig teljesen átszellemülve néztem a játékukat. A történet csavaros, fordulattal teli, ugyanakkor megüli a gyomrot, és nekem már szinte fájt lélektanilag. 9,5-öt adnék rá, hogy pontos legyek, mert ugyan értem a logikai átmenetet a sorozat első és második fele között, hangulatban, érzelmileg annyira más, és az pedig nem igazán jött át.
Ha röviden kéne összefoglalnom, milyen volt ezt a sorit nézni: odaragasztott a képernyő elé az első felében, izgalmas volt, a második fele viszont fájt, nagyon fájt.