Ez egy érdekes bosszú film, olyan szempontból, hogy maga az akció kevésbé hangsúlyos, inkább a lelki folyamatokra koncentrál az író-rendező Sean Penn. Egy lányát elvesztett apa áll a középpontban akinek kiüresedett lelkiállapotát jól mutatja, a megmaradt családjához fűzödő viszonya és a folyamatos háttérül szolgáló sztriptízbár. A gyilkos szabadulása felkínálja neki a megváltást nyomorából ám ez nem olyan egyszerű, mint ahogy azt főszereplőnk elképzeli. A lakókocsiban előtte a lehetőség, de nem tudja megtenni. Árnyaltan, minden rezdülést bemutatva mutaja be nekünk Penn ennek a két megtört embernek a kálváriáját. A börtönből szabadult gázoló története is folyamatosan bomlik ki, megmutatva a „semmi sem fekete vagy fehér” régi alapigazságát. Többet nem írnék, akinek felkeltettem az érdeklődését, annak jó szívvel ajánlom, mivel Nicholson és Morse remekelnek abben a 90-es évekbeli drámában.