Nagyon tetszettek a kamasz karakterek, Enolában külön jó volt, hogy nem volt mindig kőkemény és humoros, néha sírt, sikított meg pironkodott is, szóval szép széles érzelmi skálája volt :) Én azt is bírtam, ahogy kiszólogatott a nézőknek. A 12-es besorolást én kevésnek érzem, itt konkrétan az erőszakos halálnemeknek legalább öt fajtáját megcsodálhatjuk igazán érzékletes tálalásban (Burn Gorman szuper választás volt a „mumus” szerepére, a hideg is kiráz a karakterétől).