Tegnap este futottam bele a tévében és nagyon érdekesnek találtam. Észak-Koreát már eleve nagy érdeklődés övezi, köszönhetően az elzártságának és a külvilág felé közvetített propagandájának, a meglehetősen különös és szokatlan társadalmi berendezkedésüknek, illetve a kívülállóknak igazán érthetetlen imádásuk miatt a vezetőjük felé. Nem mondom, hogy annyival többet meg lehetett tudni róluk, de már a valódi, nem Észak-Korea által „megidealizált” videók és interjúk bemutatása miatt is érdemes volt megnézni. Még mindig döbbenetes, hogy hányan halnak éhen, vagy éppen hányan szenvednek maradandó károsodát olyan betegségektől, amiket a mai fejlett orvoslás mindenféle nehézség nélkül tudna megoldani… Phenjant leszámítva a fejlettség szinte semmiféle jele nem található meg, az utcák üresek, éjjel pedig sötét van, mert nincs világítás. És úgy, hogy én ezeket tudtam, láttam már dokumentumfilmeket és olvastam is róluk, még mindig meg tudok döbbenni…