Indiana Jones és a kristálykoponya királysága (Indiana Jones 4.) (2008) 69% 373★

Picit alulértékelt darabnak tartom. Sokan a legrosszabb részként emlegetik, de az igazat megvallva, semmivel sem gyengébb a Végzet templománál. Néhány dologban talán közelebb is áll az eredetihez, bár sajnos van, amiben még annak a szintjét sem üti meg. Igyekezett hozni a klasszikusok hangulatát, ami nagyrészt sikerült is neki, hisz az oroszok kézenfekvő helyettes gonosznak bizonyultak a nácik után, (Cate Blanchett Irinája talán a legemlékezetesebb főgenya a franchise-ban.) és rengeteg nosztalgia morzsát szórtak el benne, kezdve Marcus és Indy apjának említésétől, a frigyláda megjelenésén (Több lehetőség lett volna a sztoriban, ha az egész az első részből visszaköszönő raktárra, meg annak lehetséges tartalmára épít, akár a 13-as raktár című sorozat.) át, az előző két részben hiányolt Marion visszahozataláig. Utóbbira vicces módon reflektál is a film, hisz Indy egy ponton kijelenti, hogy: „Az előző nőkkel az volt a baj, hogy egyik sem Marion volt.”.
Sajnos persze a nosztalgia nem elég, hogy az Utolsó kereszteslovag nyomdokaiba lépjen, és több elem is csúnyán belerondított az összképbe. A praktikai effektek helyét itt már sokszor átvette a CGI, ami miatt rosszabbul öregedett, mint a trilógia, (A dzsungeles autós üldözés, az indás hinta, illetve a Múmiát idéző hangya áradat hihetetlenül ocsmány, nem beszélve a sci-fibe illő csúcspontról.) de tempóját, meg helyszíneit illetően is inkább a Végzet templomának szintjén mozog. Sajnos az sem segített a megítélésében, hogy abban az időszakban készült, mikor Hollywood tévesen úgy hitte: Shia LaBeouf lehet a következő Brad Pitt, vagy DiCaprio. Kb. Minden 3. filmben megjelent fő, vagy fontosabb mellékszerepben, de lassan belátták, hogy bizony jócskán túlbecsülték őt, és a népszerűségét is. Persze Mutt még mindig elviselhetőbb figura, mint pl. Willie, a „scream queen”, de erősen látszott, hogy nem vele fog új erőre kapni a franchise, ezáltal pedig fölöslegesen hozták be, mint Indy fiát.
A legkomolyabb gyengepontja mondjuk még mindig az aktuális ereklye eredetében rejlik. spoiler! Brutálisan amatőr (vagy inkább meglehetősen szokatlan?) módon próbálta keverni a műfajokat, így nem csoda, hogy erősen megosztotta a nézőket.
Lehet tehát vitatkozni arról, hogy érdemes volt-e elkészíteni ezt a részt, de igazából még a hibái ellenére is egy teljesen nézhető folytatás a sorban.

Nem ez volt a legjobb rész, de azért ez is tetszett.

Ez tetszett. Érdekes volt, és Indy még mindig jó, pedig már egy csöppet megöregedett. Kicsit hiányzott az id. Henry Jones, meg Marcus karaktere, de tök jó volt látni Shia LaBeouf-t, először fogalmam sem volt róla, hogy mi köze van Indyhez, és ez egy kicsit meglepett. :D Vicces volt a párosuk, meg a kis kalandjuk, amibe még Marion és Oxley is, szórakoztató volt ez a része is. Főleg a vízeséses jelenet. XD A sztori izgalmas, és a sc-fi-s szál is tetszett, még a gonosz Irina karaktere is érdekes volt, meg ahogy kezdődött a film eleje. :D

A film megtekintése után megörültem, hogy három hűtő is van a lakásban.

Mintapéldája annak, hogyan rontsunk el egy jó filmsorozatot egyik pillanatról a másikra. A történetet a mai napig nem bírtam feldolgozni, mindig előjön bennem a WTF érzés, amikor csak eszembe jut a film. Pedig szívesen elfelejteném, hogy létezik. :D Unalmas is votl, és elvitték a tipikus amerikai, Hollywood-i filmek irányába azzal, hogy előkerült Indy spoiler Pedig az ötlet nem volt kifejezetten rossz, de a kivitelezés lett borzalmas. Inkább soha többet nem nézem meg, aki pedig nem látta, az hagyja is úgy. :D

Mindig necces egy filmszériához hozzányúlni húsz év múlva. Van amikor ez jobban sül el, de ebben az esetben pont az ellenkezője sikerült.
Nem mintha rossz film lenne, de nekem hiányzott belőle a régi Indy, sokkal konkrétabb a misztikus szál és elborultabb az egész.
A nácikat lecserélték szovjetekre, Indy egy hűtőben túlél egy atomrobbanást, öregebb, de nem töri magát össze és még sorolhatnám.
Rossz filmnek egyáltalán nem mondanám, de hiányzott az a báj, ami a régi filmeket jellemezte. Persze értem a célzást, hogy miért készülhetett, de ezt bármelyik kalandfilmtől megkapom.
Nem is csúszott könnyen.

Nem értem, miért van ez a film ennyire lehurrogva… Igaz az előzőek inkább a mitológiára és a vallásra építkeztek, ebbe viszont beleszőttek egy kis sci-fit is spoiler. Egyáltalán nem vészes, sőt, élvezhető sztori, sok-sok humorral és akcióval.

A lego játékból már nagyjából ismertem a sztorit, de azért még tudott újat is mutatni és kifejezetten élveztem ezt a részt. Szeretek az inka/maja beütésű sztorikat. Szerintem ez egy tök jó (befejező?) része lett a sorozatnak.

Azt kell mondanom, ezt a filmet számomra megszépítette az ötödik epizód lebőgése: nyilvánvalóan nem méltó a klasszikus trilógiához, sőt, amíg annak volt egy összetartó misztikuma, addig ide már egy közepesen koncepciótlan ufózás jutott mindössze a nézőnek, de mindez pontosan annyival mutat jobban a vásznon majdnem két évtized elteltével, amennyivel hitelesebb Ford 66 éves Indiana Jonesként a 81 éves Indiana Joneshoz képest…

Induljon akármilyen mélyről, a film néhány alapgondolata utólag visszanézve jó volt. Karen Allen visszatérése és a kettőjük sorsának összevarrása adott valamiféle keretet a legendáriumnak, itt a készítők helyesen ismerték fel, hogy Allenen kívül hasznosítható és a rajongók által szívesebben fogadott oldalkerék nincs a szériában – Picúrból szerintem Jar Jar Binks kaliberű bukta lett volna felmelegített karakterként, Elsa nem éledhetett fel, és szerintem Willie-t is utálták a legtöbben.
Irina Spalko nem öregedett rosszul, és Blanchett hiába játssza őt nagy élvezettel, nyilván nem lehet egy ligában az első három rész nagyon sötét, de ennyi reflektorfényt sosem kapó főgonoszaival. John Hurt ezúttal megnyert magának, tetszett a munkája és a karakter jelenléte, de Ray Winstone Hemingway-utánérzése is – sorolni is nehéz őket, de látszik, egyszerűen túl sokan vannak a színen, a kétórás műsoridőhöz látványosan szükség volt a szereplőgárda felhígítására. A casting egyetlen kérdéses eleme természetesen LaBeouf, aki szerintem sokak számára a széria egyik legutáltabb figurája lett, és hát alá kell írnom, joggal – pedig az ötlet, hogy rá örökítsék át a franchise-ot, nem volt elvetélt, sőt, a fickó valószínűleg sokkal vállalhatóbb, kedvelhetőbb színésszé vált volna, ha adunk neki időt érni. Szintén szóljon a védelmében, Mutt Williams vélhetően már akkor elvérzett, amikor először papírra vetették ezt a nagypofájú, vérszegény Marlon Brando utánzatot…
Ami megbocsáthatatlan: a kényszeres, Ford korából fakadóan elkerülhetetlen CGI-használat megzavarhatta Spielberg arányérzékét, ennek köszönhetően az akciójelenetek jelentős része következetesen műanyag és leugrik a képernyőről, tétnélküli, ráadásul hülyeséggel határos – hintázás a majmokkal, gyilkos hangyák, atomrobbanás, lehetne még sorolni bőven a kínos epizódokat. Ahol azonban vették a fáradtságot a fizikai reprodukáláshoz, egész szép eredményeket értek el, a konkvisztádorok sírjának feltárása egészen kiváló jelenetsor még ma is.
Személy szerint az ufós/ősi idegenes vonulatot orbitális, de nem megbocsáthatatlan baromságnak tartom, amivel teljes mértékben szembefordultak a széria egészen idáig nagyon ízlésesen és következetesen fejlesztett misztikum-faktorával, de megértem, miért „kellett” így dönteniük egy ötvenes évekbe helyezett cselekményben.
És végül a kihagyott ziccer a köbön: a generációváltásnak most és itt, filmen belül kellett volna megtörténni, egy sokkal okosabban megírt Mutt és egy sokkal gondosabban kiválasztott színész révén, aki a sztori végpontján egy új, felfrissített franchise főhőse lehetett volna. Mostani fejemmel nagyon élném, ha azóta kaptunk volna egy-két ilyen „Ifjabb Henry Jones és a…” jellegű filmet, de hogy ki kaphatta volna ezt a megtisztelő szerepet…

Nem jó, de váratlanul szépen öregedő mozi. Nem tűnik törvényszerűnek, hogy innen vezetett az út a Sors tárcsájának ízléstelenséggel határos ökörködéséig, de hat pontnál többet még „most sem ér”.

Ez meg mi a jóságos réparetekmogyoró? De komolyan!