Andor (2022–) 82% 123★

1. évad:
A Zsivány Egyes óta a legérettebb tartalom a Star Wars univerzumában, ami minőségét tekintve is a csúcskategóriát képviseli, bár ez nem is csoda, hisz az említett mozifilm spin-off sorozatáról van szó. A főhőst sokan eleinte érdektelen karakternek tartották, akiről már nincs mit mesélni, azonban az írók erre gyönyörűen rácáfoltak. Az Obi-Wannal, vagy akár a Mandalórival ellentétben nem a bennünk élő gyermeket célozzák, így itt nem a túlcsorduló nosztalgiával és kötelező „meglepetés” szereplőkkel próbálják fenntartani az érdeklődésünket. Ez egy komoly történet, örökérvényű gondolatokkal, hús-vér karakterekkel, mely bemutatja a Lázadás kezdetét a kisember szemszögéből. Bepillantást nyerünk a Birodalom és a felkelés oldalán harcolók lelkébe és motivációiba, a cselekmény pedig kellő feszültséggel építkezik, melynek az évadon belül több csúcspontja is van. Ezek mindegyike kellően hatásos, magával ragad, nem vicceli el a témát és a fősodor filmjeivel ellentétben valahogy jobban átjön az események tétje is. A magasabb szintű politikai intrikák, mellett látunk áldozatokat, árulásokat, szinte már tapintható belső küzdelmeket, kínt, illetve döntéseket, amiknek súlya van. Konkrétan bele tudod képzelni magad, szinte az összes szereplő helyébe, álljon az a „jó”, vagy akár a „rossz” oldalon, bár itt végre elmosódnak a határok és tisztábban érzed, hogy itt bizony rengetegen a szürkés zónában mozognak.
Természetesen a franchise-tól megszokott látvány és akció itt sem maradt el, de lényegesebben kevesebbet kaptunk belőle, mint azt az átlag rajongó megszokhatta, így várható volt, hogy valamelyest megosztó lesz, mégis azt kell mondjam, hogy le a kalappal, hogy ez a sorozat megszülethetett ilyen formában, hisz ez egy nagy fellélegzés a mostanában egy sémára épülő SW szériák és filmek között. Eme univerzum kedvelőinek szerintem kötelező darab, hisz végre láthatjuk, hogy nem csak jedikből, sithekből, nagyszájú csempészekből és fejvadászokból áll ez a világ.
ui.: Azt az 1 csillag levonást csupán azért kapja, mert az első 3 epizódban történteket egy részen belül is el tudták volna mesélni, így picit lassan indult be, de ezt leszámítva szinte hibátlan.

Korábban sosem voltam SW rajongó. Nekem a gyerekkoromból kimaradt, mert nem fogott meg igazán. Mindig egy vérbeli sci-fit vártam, de számomra inkább volt népmesei elemekkel megtűzdelt fantasy, hiába a sok űrhajó meg robot. Az előzmény trilógiában Anakin volt az első (az belső vívódásaival), akinél elkezdtem gondolkodni azon, hogy nem lenne ez rossz, egy kicsit komolyabb formában. Aztán jöttek az új filmek, amik kiakasztották a régi rajongókat, engem meg pont kezdtek bevonni ebbe a világba, mert (az igen látványos képi világon kívül) a realisztikusabb vonal is kezdett előkerülni. Közben megnéztem az eredeti trilógiát is, de továbbra sem tudtam hova tenni, bár a jelentőségét elismerem. Aztán jött a Mandalóri, amit eleinte csak Pedro miatt néztem, de később már a világ és a karakter is megtetszett. (De sajnos a kis zöld cukiság miatt megint nem lehetett igazán komolyan venni.) A Zsivány egyesnél már megvolt a szikra, ami mutatta, hogy van itt potenciál. Most végre megérkezett az Andor, az SW sci-fi, ahol semmi sem fekete és fehér, ahol hús-vér emberek vannak, valódi érzelmekkel, élettörténettel és motivációkkal. Ahol a Birodalom tényleg egy szervezett hatalmi rendszer, ami egyeduralmat épít és ennek érezni a súlyát is. Igazi sorsok egy hihető és szép látványvilágban. Diego Luna nagyon jó választás volt Andor szerepére, aki nem kimondott vezér alkat, sem hős, hiszen eleinte csak egy sima kis tolvaj, de ég benne az a láng, amire a lázadóknak szüksége van. Tetszett az is, hogy bár ő a sorozat címadó karaktere, mégsem csak köré épült fel a cselekmény. A mellékszereplőknek is ugyanolyan jelentősége van az események láncolatában, mindannyian darabkái a kirakósnak. Közülük is kiemelkedik Luthen spoiler. Ott vannak azok a szereplők is, akik elsőre nem tűnnek jelentősnek (Nemik, Maarva…), de nélkülük minden másképp alakult volna. A sötét oldalon is kapunk két fő karaktert, akik végre nem csak üres fogdmegek, hanem ugyanúgy van életük, motivációjuk a hatalmi gépezetben. Nekem nem voltak unalmasak a lassabb részek sem, mert a hangulata nagyon megfogott, ami manapság egyre ritkább. Ennyi pont kellett ahhoz, hogy ne csak üres lövöldözés és rohangálás legyen belőle, hanem építkezés is, hogy hiteles legyen a változás, ami végbemegy Andorban. Az akcióval teli részek pedig izgalmasak voltak, kellő feszültséggel. Nagyon remélem, hogy a folytatás is ilyen lesz majd!

Nem elvakult Star Wars rajongóként véleményem szerint ez egy nagyon jól sikerült sorozat lett. Kellőképpen izgalmas és látványos volt, habár voltak benne lassabb/úgymond kitöltő részek is, de ez nem nagyon vett el az élményből. Diego Luna szuper volt, örülök, hogy Andor bőrébe bújt újra. Az utolsó rész stáblistás jelenete adja a koronát az évad végére egyértelműen. Kíváncsian várom a folytatást.

Nem úgy álltam hozzá, hogy „ez tuti jó lesz”, sőt, sokáig gondolkodtam rajta, hogy egyáltalán megnézzem-e. Ennek voltaképp az volt az oka, hogy bár a Zsivány egyes az új filmek közül tényleg a legjobb, mégpedig elég messze, de Andor karaktere elég elszúrt volt. Egysíkú, unalmas és a film végére bicskanyitogatóan ostoba. Na most azután, hogy az Obi-Wan, az univerzum egyik legnagyszerűbb figurájának kalandjait bemutató sorozat eléggé félresikerült, ugyan miért számítottam bármi jóra egy elfuserált szereplő történetétől? No, pont emiatt idegenkedtem tőle, de pont emiatt lett roppant kellemes csalódás a sorozat.
Sajnos az öröm így sem tökéletes. A legsúlyosabb probléma megint annak bizonyult, hogy Disney-éknél már nem tudnak 25-30 perces részekben gondolkozni. Pedig egy Andor-részben nagyjából pontosan ennyi lendület van (kivéve az utolsó rész, az 55 perces és pont annyira volt szüksége), a többi csak unalmas filler vagy épp szükséges, de túlhúzott duma. Leginkább ez rontja a dolgot, ami nagyon kár, mert amúgy emögött egy igen színvonalas produkciót találhatunk, jó körítéssel, történetszálakkal, cselekménnyel. És ami a legfontosabb, igazi Star Wars hangulattal. Tényleg, a hangulat sikeresen visszaadódott, a díszletek, az értékelhető szövegek, robotok, gépek, és a vége felé látott menő űrcsata mind azt mutatják, hogy igen, van még, és ez jó nekünk. Van benne egy-két egész egyszerűen zseniális párbeszéd vagy akár monológ, van benne rengeteg olyan dolog, amiért érdemes megnézni… csak sajnos úgymond bele kell bányászni egy kicsit, mert az eleje sajnos tényleg unalmas. De próbáljunk túl lenni rajta, és tegyünk vele egy próbát, mert még az is lehet, hogy megéri…

Az első részek alapján nem tűnt Star Warsnak. Inkább a Szárnyas Fejvadász disztópikus világa jutott eszembe róla. Aztán talán a birodalmiak tanácskozásánál kezdett bemutatkozni, hogy ez nem a gyerekkorom Csillagok háborúja, hanem az eddigi sorozatos kísérletek közül a legérettebb, legkomolyabb hozzáállás a Star Wars világához.

Maratoni tervként elkezdtem nézni a Zsivány Egyest – de hát az egy mese ehhez képest! Annak fényében még inkább értékelem a realizmusát, a kisember-szemszögöt, a piszkos-komor-derűs mindennapokat. A Birodalom az Andor révén vált valódi fenyegetéssé, a Lázadás általa vált komollyá a szememben. Addig csak meseelemként, űroperaként jelentkezett. Ez már inkább katonai sci-fi. Pedig se fénykardpárbaj, se űrhajócsata nincs igazán benne – mégis Star Wars, a bolygókon átívelő háborús helyzet, elnyomó hatalom folytán. Háborús dráma egy messzi-messzi galaxisban. Remek alakításokkal, káprázatos nézőpontokkal.

Az ukrán (vagy akár a kis magyar) helyzet tükrében a megfogalmazott gondolatok és eszmék odacsapnak rendesen!

Végre, az eredeti Star Wars hangulat. Minden a helyén van. Egyre gyorsulnak az események, fokozódik a feszültség részről részre. Iszonyat jó. A 11. részben lévő űrharc jelenet páratlan visszatérése a klasszikusnak. A robotok, a kütyük is a helyükön vannak, a zene, mind oké. Végletekig kidolgozott díszletek, feszes dramaturgia és történetvezetés, változatos, érdekes karakterek. Nagyon drága lehetett a forgatás, de megérte. Egyszerűen szuper. Lenyűgözött, nagyon várom a folytatást. Az utolsó rész temetés jelenete, a fúvós zenekarral és a mutáns hangszereikkel, a játszott lassú, de karakteres gyászzenével annyira hozza a hangulatot, hogy a Ferrixre költöznék, ha lehetne. :-)

Őszinte leszek. Amikor megnéztem az első 3 részt, majdnem letettem erről a sorozatról. Aztán mégis folytattam, mert láttam benne potenciált. És nagyon nem bántam meg. Az tény, hogy ez nem való mindenkinek, mert itt figyelni kell, és kivárni a szereplőkkel együtt. De ha belegondolunk az akció részek pont emiatt szólnak nagyot. Az a rengeteg készülés és a feszültség remekül feloldásra kerül. A 6. rész, utána a börtön szál valamint a finálé zseniális volt. Luthen és Maarva monológját pedig visszatekertem, és még egyszer meghallgattam, annyira jó lett. Elhiszem, hogy ez nem a megszokott Star Wars, de én örülök, hogy kísérleteznek több irányba, és emellett hűen követték a Rogue One hangulatát (amit nagyon szerettem). Zárásul pedig a post credit jelenet tökéletesen zárja az évadot. Sajnálom, hogy sokan feladták az elején, és temették az egész évadot, pedig tényleg megéri végignézni.

Hát ez valami borzasztó volt… Hogy lehet ezért ennyire odáig lenni?
Gyakorlatilag majdnem a halálba untatott az egész. Sokkal többet vártam ettől a sorozattól, mert amúgy a Zsivány Egyesben szerettem Cassian karakterét. Kíváncsi voltam rá. De egyszerűen valahogy itt végül nem érdekelt az egész. Untatott a történet, és többször majdnem abbahagytam. Csak nem szeretek semmit félbehagyni. De szerintem a második évadot én a magam részéről passzolom.

Ez a sorozat tehát egyértelműen egy új irányt képvisel a Star Wars-franchise-on belül: olyan spinoff, amely nemcsak hangvételében és stílusában tér el erősen a filmektől, de történetileg is igyekszik elkülönülni, saját lábán megállni.

Ha valaki úgy ül le megnézni az Andort, hogy nem látta az eredeti Star Wars-trilógiát és a Zsivány Egyest, az nézheti ezt a szériát szimplán egy hatásos disztópikus sci-fiként, amely örökérvényű témákat feszeget, de közben a jelenkori eseményekre is reflektál.

Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2022/11/29/star-wars-andor-ev…

Az első három résznél kezdtem feladni a dolgot. Olyan nagy elvárásaim voltak a sorozattal kapcsolatban, ahogy be lett harangozva. Erre a harmadik résznél is csak pislogtam, hogy: „Miért is nézem én ezt?”
Aztán beindult. És még hogy! Egyik résznél írtam is, hogy végre egy Zsivány Egyes -hez hasonló nem finomkodó és izgalmas sorozat lett időközben.
A karakterek közül nem sokan voltak, akik a Zsivány Egyes ben is szerepeltek, de Ők szerencsére maradtak. A többiek jól lettek válogatva a szerepekre.
Ha most meg kéne említenem pára, akkor Kino ( [[Andy Serkys]] ) maradt meg a legjobban, de még a kis droid B2EMO (azaz Bee) is belopta magát az ember szívében.
A sztori szépen építi fel -valahogy nekem az első három rész nem tetszett, de be kell látnom, hogy kellett ahhoz- hogy Cassian miként is lett a lázadás része. Illetve miként is indult ez az egész lázadás egy apró kis szikrából.
A zenék brutálisan jól el lettek találva. A képi világ is nagyon jól sikerült az alkotóknak.
Aki szereti a SW világát, annak KÖTELEZŐ darab. Kezdjen bele, nem fogja megbánni!!! :)