Nekem tetszik ez a visszaemlékezős, kommentáros szerkezet… A történet meg teljesen rendben van, és átjön az érzelmi hullámzás is. Zenészekről filmet nézni, amúgy is vadállat, most legalább belekukkantok milyen a japán punkrock… hát, nagyon japán!:D Inkább poprock és klisé… na de mindegy is… Hachiról először azt hittem, hogy idegesíteni fog, de nem. Pont megtalálták a karakterben azt az egyensúlyt, ami még rendben van.
Jó kis film ez!