Nana (Nana 1.) (2005) 82% 37★

Nagyon biztonsági játékot játszott, konkrétan copy-paste igyekszik átadni az animét. Oké, rövidít, kihagy pár poént, de a karakterek egy az egyben ugyanúgy néznek ki, ugyanúgy öltözködnek, ugyanúgy beszélnek, mintha a rajzolt figurák keltek volna életre. Egyedül Ren nem adta át annyira a karakterét, mondjuk ő olyan szempontból hátránnyal indult, hogy nekem a Tabu c. film nem jött be, a színész által ott alakított karaktert pedig kimondottan gyűlöltem, tehát megláttam az arcát, és taszított. És Ren esetén pont lényeges lenne, hogy az arcára legyenek írva az érzelmek, az egész figura elképesztően érzékeny, és ez teszi tönkre szép lassan, de itt teljesen fapofa. De Nana remek, jó a hangja is, a stílusa is, Hachi tényleg tökéletes, annyira pörög, annyira vigyorog, és annyira szét van esve, hogy nem hittem, hogy ezt meg tudják jeleníteni élőben, Nobut és Yasut is eszméletlenül eltalálták, pedig az előbbi ránézésre még nem is hasonlít annyira, csak az egész lénye átadja a figurát, és még külön kiemelném Junkot és Kyosukét. A helyszínek tökéletesen azonosak a sorozatban szereplőkkel, még a tárgyak is, és a jelenetek nagy része egymás mellé állítható, annyira hibátlanul átfed, ugyanazok a snittek, csak a számok változtak néhol, de a stílushoz ott is ragaszkodtak. Néhol már komikus, hogy mennyire pontos adaptációról van szó (igazából gondolkoztam, hogy levonok egy csillagot, mert ha valami túl erősen követi az eredetit, akkor van, hogy egy kicsit kezd fárasztóvá válni, már nem lehet igazán izgulni), de ha hasonló mentalitással készült volna el az AoT film, imádnám.

Nekem tetszik ez a visszaemlékezős, kommentáros szerkezet… A történet meg teljesen rendben van, és átjön az érzelmi hullámzás is. Zenészekről filmet nézni, amúgy is vadállat, most legalább belekukkantok milyen a japán punkrock… hát, nagyon japán!:D Inkább poprock és klisé… na de mindegy is… Hachiról először azt hittem, hogy idegesíteni fog, de nem. Pont megtalálták a karakterben azt az egyensúlyt, ami még rendben van.
Jó kis film ez!

Annyira nem varázsolt el, mint az anime. Pedig egy az egyben szinte másolta azt. A dalok sem ütöttek akkorát, és a nagy romantikus egymásra találás is annyira érzelem mentes volt. Komolyan spoiler között a kémia egyenlő volt a nullával.
A Rent alakító színész egyszerűen nem bírt érzelmeket átadni. Shint sem érzem megfelelő választásnak.
Viszont Hachi karakterét jól megoldották, még pont nem esett át az idegesítő kategóriába.

Kicsit féltem tőle de közbe meg nagyon kíváncsi voltam mit hoztak ki belőle és nagyon tetszett a végeredmény.Ez az anime az elsők között volt amit láttam és sok különleges emlékem kapcsolódik hozzá úgyhogy nagyon a szívem csücske. Örülök hogy nem nagyon nyúltak hozzá és nem facsarták ki.