Eojjeoda Balgyeonhan Haroo (2019–2019) 87% 49★

Bibidi Babidi Boo✧ﾟ
avagy hogyan legyen egy extra valaki számára főszereplő.
Nagyon megszerettem ezt a doramát hiszen mind a történetét és mind a látványát imádtam!
A váltások a stage és a shadow között a különböző színekkel *-* Úgy éreztem mindegyik karakter kapott annyi fejlődést hogy teljessé tegyék a történetet :3 plusz nagyon tetszett Baek Kyung karakter fejlődése, hogy a nehézségei ellenére is elkezdett nyitni főleg Dan Oh felé spoiler A zenék meg szintúgy újrahallgatósak mert az egész OST olyan nyugis és magával ragadó ❤ és tejóóóég, hogy a srácok milyen szép magasak voltak, főleg Haru *-*

9,5 csillag!

Egy nagyon aranyos, ötletes kis sorozat, ami mer fityiszt mutatni és kinevetni a romantikus komédiák sablonos világát. Szerethető szereplők (még a „főgonosz” is, ha nem az írót nézzük), fantasztikus látvány (főleg a „stage” és a „shadow” közötti átmenet), frappáns történet, remek zenék. Viszont egy ponton a saját maga által sokszínűen kifigurázott klisék egyikébe fut.

Mindenkinek tudom ajánlani, akik vevők egy jó és újszerű romantikus sorozatra. Nem csak a sulis sorozatok kedvelőinek!

Az első amit ezzel a doramával kapcsolatban mindenképp le kell szögezni, hogy csakis akkor nézd ha épp sok a felesleges szabadidőd, mert durván függőséget okoz.
Nagyon nézeti magát és nem is ok nélkül. A története szerintem nagyon egyedi én legalábbis még nem találkoztam ilyennel. A karakterek is nagyon sokfélék és a legtöbbjük nagyon szerethető is.
A főhősnőnk Eun Dan Oh például hatalmas forma. Komolyan én annyit nevettem ezen a lányon:D Szerintem nagyon vicces volt, cuki, kedves egy igazi kis szeretetbomba, imádtam a személyiségét . Aztán ott van Haru. Na tejóég Haru. Őt megláttam és kész Dan Ohval együtt én is teljesen belezúgtam. Hogy ez a srác milyen, de milyen baromi cuki volt végig. Instant szerelem volt első látásra. Arról nem is beszélve, hogy ők ketten együtt mennyire tökéletesek voltak. Ők az a tipikus páros voltak akiket így nézel és egyszerűen nem bírod abba hagyni a vigyorgást. Imádtam őket külön – külön is, de mikor együtt voltak az volt az igazi.
Aztán ott volt Baek Kyung. Azt én nem állítom, hogy nem volt jó karakter, mert de az volt, az egyik legérdekesebb mind közül, de mégis én nem tudtam megkedvelni. Az olyan kommenteket, véleményeket pedig méginkább nem értettem akik elkezdték shipelni Dan Ohval. Ugyanis romantikus szempontból nézve durván toxikus személyisége volt végig. És nem, csak azért, mert van mögötte egy szomorú háttértörténet attól még nem kellene normalizálni a viselkedését. Nekem legalábbis az agyamra ment az állandó üvöltözéssel, csapkodással és ki nem állhatom ha valaki agresszív és ennyire hirtelen haragú. Viszont szerencsére amikor nagyon szükség volt rá akkor végre neki is megjött az esze. Illetve attól függetlenül, hogy a karaktert magát nem szerettem a színész nagyon jó volt, úgyhogy tuti megnézek tőle majd mást is.
Imádtam még Lee Do Hwat is, ez a srác is hihetetlen aranyos volt, és vicces. én tuti őt választottam volna:( És imádtam azt a kis hármas friendshipet vele, Dan Ohval és Haruval. Ő volt igazából az A3 tagok közül az egyetlen akit szerettem, mert ott volt még ugye Nam Jun is, de jaj az a gyerek. Értem én, hogy ő így udvarol meg így mutatja ki az érzéseit, de akkor is rengeteget cringeltem rajta.
Aztán ott volt még a mi kis Szárított Tintahal Tündérünk őt is nagyon kedveltem végig. Szintén sok humoros pillanatot okozott és emellett ő volt az egyik legtitokzatosabb szereplő is.
A sorozat humora is nagyon jó egyértelműen azok a legvicesebb részek mikor az „árnyékában” kigúnyolják az írót. Nem is ok nélkül, mert tényleg borzasztó béna kliséket írt. Bár azt azért sajnáltam, hogy a legbénábbat itt is sikerült ellőni. De itt erre legalább megvolt az ok okozati összefüggés és nem csak úgy jött a semmiből. Az író kilétére egyébként nekem végig volt egy tippem, de az nem jött be és igazából arra, hogy ki volt az író végül választ sem kaptunk sajnos. De az biztos, hogy számomra a sorozat legutálatosabb személye akárki is volt.
Én tényleg nagyon tudom ajánlani ezt a doramát ha szeretnél látni egy teljesen új és egyedi alaptörténetet, nagyon jó poénokkal, szerethető szereplőgárdával és az egyik legcukibb doramás párossal valaha. Viszont arra készülni kell, hogy sajnos maradnak azért bőven megválaszolatlan kérdések a végén.

Nagyon szerettem ezt a sorozatot. Nem tökéletes. Volt benne sok dráma, meg sok gyönyörű jelenet is. Volt, hogy egy helyben topogott, és volt, hogy azt éreztem, „ne már, megint?”. És mégis. Már maga az ötlet is, annyira különös, hogy totál vagány. Szegény szereplők. Mindegyik megszenvedte a magáét, és mégis jól kihozták a végét. Ráadásul jól játszottak. Nagyon is. Váltogatva a „színpadot” és az „árnyékot”. A két főcsávónk viszont a „Trombitafolyondárban” elég viccesen nézett ki. A kosztüm jól állt nekik, de a két hajviselet:D… pedig olyan szívdöglesztőre tudják őket fazonírozni… ez most itt kevésbé sikerült, de ez legyen a legnagyobb bajunk.

Én ezt hihetetlenül szerettem, tipikusan olyan sorozat, ami nézeti magát. Elég addictive. :) Tetszett maga az alapsztori, szerintem elég egyedi. Legalábbis én pont ilyet még biztos nem láttam. Talán a W volt ilyen képregényes dorama, amit láttam, de az is másmilyen volt. Az OST is fülbemászó lett. :) A karakterek között is volt jópár szerethető. :) A legtöbbet talán Baek Kyung fejlődött, ahhoz képest, hogy milyen volt az elején. Én őt is megkedveltem. :)
Aki szereti a fantasy sorozatokat érdemes adniuk egy esélyt ennek a sorinak is, megéri. :)

Élő példa vagyok rá, hogy igen addictive a sorozat :D Ha nem lenne már nyári szünet nem tudom mit kezdtem volna magammal :') Nagyon tetszett, szerintem egy tök érdekes történet volt ezzel a képregény világgal. Plussz még külön löketet adott, hogy az egyik kedvenc bandám írta az egyik ost-ot ami a vége felé el is hangzott ^^

Ro Woon = instant szerelem
Haru és Dan Oh egyszerűen olyan aranyosak meg kis édesek voltak együtt, hogy öröm volt nézni őket és a mosolygás a jeleneteik állandó mellékhatása lett.
Nagyon tetszett ahogy az „árnyékban” kigúnyolták az írót és a temérdek klisés jeleneteket, amit megalkotott.
Másik nagy szerelmem lett Szárított Tintahal Tündér és azért az A3 tagjai sem voltak semmik..
Ez a sorozat függőséget okoz! Mellette az órák csak úgy repülnek…
Izgalmas volt és érdekes, a történet sem hétköznapi.
Bátran ajánlom hát mindenkinek! :))

Ennek a történet semmi értelme nem volt…az összes részben ugyanazt szajkózták, nem haladt semerre a cselekmény. Rettentő idegesítő volt a kappan hangú mitugrász főszereplő csaj, a „főfő” szereplő „csóró” lány meg ellenszenves. Gondolom az lett volna az egésznek lényege hogy „megtörje” a kliséket és „nincs megírva a sorosod”egy kis tett is sokat számít, és ne hagyd magad eltántorítani a célodtól… Szenvedés volt nézni, unalmas volt, össze-vissza ugrált az időben , a helyszínek és a szereplők között, nem adott egységet. ((Azért úgy elgondolkodtam, hogy lett a királyfiból konyhai kisegítő.)) Baek Kyung-ot sajnáltam, szegény nem önmagától genyó, és hiába próbált kedves lenni az „árnyékban, Eun Dan Oh mindig a lelkébe tiport a Haru megszállottsággal. Végig néztem, mert kíváncsi voltam arra a „fekete csillámos lyukra” és hogy talán kiderül az „író” személye, de így utólag sajnálom a nézésre fordított időt.

Nem bántam meg, hogy megnéztem, de nem is lett kedvenc az biztos. Számomra ez túlságosan el volt nyújtva, az alapsztori érdekes, de úgy érzem nem lettek kihasználva rendesen a történet adta lehetőségek. Cserébe viszont sokszor logikátlannak éreztem az egészet, és sajnos ki kell mondanom…untam. Próbáltam tartani magamnak az érzést, de semmi az égvilágon nem történt ebben a sorozatban, nem volt történetépítés, nem volt szinte még cselekmény sem. A 7 pontot a jóindulatom és Rowoon kapja.

Teljesen ráfüggtem erre a sorozatra, sosem néztem előtte koreai doramát, de a fiú szereplők egy része orrvérzősen jóképű. Érdekes dolognak tartom, hogy egy csomó koreai szó hasonlít a japán megfelelőjére.
Kedvem támadt romantikus ázsiai képregényt olvasni, ilyet, jelenben jatszódót. És persze a képregényes történetszál fogott meg először. Dan-Oh néha idegesítő, de ha belegondolok, én sem voltam komolyabb 18 évesen. Viszont a visítozó és társukat megalázó lányoktól végig a falra másztam. Amúgy paródiának jó. Amúgy milyen (elit) iskola ez, hogy nincsenek tanárok?