Néhány éve már láttam, de a napokban szóba került egy beszélgetés kapcsán, szóval gondoltam, újranézem, mert csak bizonyos jelenetekre emlékeztem belőle.
Még mindig tetszett, és nagyrészt le is kötött, bár azért most már volt néhány olyan epizód, amit kicsit untam most.
Dororo és Hyakkimaru jól kiegészíti egymást, és ugyan más körülmények között engem rettentően irritál az olyan személyiségű karakter, mint Dororo, itt valahogy mégsem zavart, sőt. Tahomarut meglepetésemre megsajnáltam a végére, a szüleik meg… szerintem őket annyiféleképp fogják megítélni, ahányan megnézik az animét.
Szerettem a sok kérdést, amit felvet és amin elgondolkodtat ez a sorozat: mi teszi az embert emberré? vannak bűnök, amikre nincs bocsánat? a kötelesség vagy a vér az erősebb?
Mindezt egy nagyon komor, véres, nyomasztó fantasy világban ábrázolva.
Időről-időre továbbra is újranézős, úgy érzem.