Nem egy agyon bonyolított történet. Egy csendes, visszafogott főnök és mellette egy hiperaktív gyakornok, mi is sülhet ki belőle. Amúgy tök aranyosak voltak. Cher néha kicsit túlpörgött, de mindig látszott rajta, hogy mit miért tesz. Mindenkit képes volt kimozdítani a bánatából, bajából. De ez fordítva is igaz volt, mert a barátai is rögtön tudták, ha valami nem stimmelt. Az utolsó résznél nem bántam volna, ha egy picikét tartalmasabb lett volna, hiszen az egész rész egy vattapamacs felhő volt. De annyira nem is volt zavaró, hiszen mindenki elérte a maga happy endingjét. (Remélem az OS2 részben kapunk valami kis mozgalmasabb történést, nem full habcsók lesz. Bár nekik az is jól áll :D)