Hopkins eljátszotta a papámat. De tényleg minden apró rezdülését, mozdulását, révedését. A film pedig adott egy megközelítő élményt, mit élhetett át utolsó éveiben. A helyzet úgy áll, hogy hacsak valami rák, infarkt vagy más feloldozás nem üt be előbb, ezt még el kell játszanom a szüleimmel, aztán pedig kiélvezem majd én magam is. El kell ezt fogadni. Valamit valamiért. Egy jó kis leélt életért ennyi szenvedést a végén már csak bevállalunk.