Féltem, hogy nagyon nyomasztó film lesz, ezért sokáig nem voltam biztos benne, hogy meg akarom-e nézni. Végül a sok elismerés miatt úgy éreztem, nem hagyhatom ki. A történet nagyon jól szemlélteti, hogy egy első ránézésre boldog és kiegyensúlyozott kapcsolat, ami a tiszteletre és szeretetre épül, hogy tud meginogni egy hét alatt. Lassú a rádöbbenés, hogy az, amit hittünk, lehet, hogy csak egy idealizált élet, amit szemlesütve könnyű élni, és mint ilyen roppant törékeny. A látszat ennek ellenére mutathat egy boldog párt, de ahogy ezt az évfordulós parti is hihetetlen erővel bemutatta, az elkeseredettség és csalódottság utat tör magának. A film végére a karakterrel együtt váltam reményvesztetté és kiábrándulttá, mert szörnyű igazság van abban, hogy együtt élhetünk valakivel ilyen hosszú ideig, teljes mértékben akkor sem fogjuk megismerni, és mikor erre rádöbbenünk, talán akkor tudunk a másikról a legtöbbet.