Zseniálisan gondolja újra a karaktert, szakítva a Suchet-féle lapos és egysíkú (vagy inkább 1 dimenziós) ábrázolással, és az alapvetően lassan hömpölygő történetet igyekszik drámai elemekkel megfűszerezni. Ez a forgatókönyvírónak nem nagyon sikerült, ezért viszont kárpótol a színészi játék. Nem csak Poirot karaktere lett nagyon gazdag, de az összes melékszereplő elég jól kidolgozott személyiséggel bír (személyes kevdencem Rose Leslie Louise Bourget-alakítása). A kiválóan sikerült egyszer nézős kategóriába sorolnám.