Olvastam egy kritikus véleményében, hogy jó, de üres.
Sajnálom, hogy ezzel a szóval ültem be a moziba, de az elején érteni véltem. Valami hiányzott nekem is az első negyedéből/harmadából. Ott éreztem valami keveset, de aztán nálam felhúzta magát a film. Ott még darabos volt az időbeli ugrálás miatt. Néhol kevés volt az a snitt, amit abba az idősíkba vágtak.
Engem, 49 évesen, két felnőtt gyerekkel, enyhén romantikus hajlamú személyiségként nagyon foglalkoztat az a téma, ami miatt Almut döntött. Hogy megtette azt, amit.
Az a jelenet, ahol az igazság kikiabálódott, nekem sokat dobott a filmen. A kapcsolatuk is tetszett. Amit láttam es láttatni engedtek. Én elhittem azt, ami közöttük van, es a film is felhozta magát, sikerült itt-ott elérzékenyülnöm is, így lett nálam 8/10.