Franciás beütése van, talán a zenék és a kézikamera miatt, de jól működik.
Dawn szemszögéből követjük a filmet, vele együtt fedezzük fel a titkokat. Nagyon életszagú, nem különleges esetek, a hétköznapokban nem is lennének olyan érdekesek, de pont emiatt lesz egyfajta bája, mert ők mi vagyunk, mindenki valamilyen szinten egy sérült lélek. Kedvesen és megbocsáthatóan nyomasztó.