Erről szól most a Snitt
Stephen King
Cannes-i filmfesztivál (Festival de Cannes)
Snittblogolók
Ázsiai szülinaposok
- Könyv a filmben
Filmes képek
Premierre várva
Middle Finger Moments from Movies
Filmes kvízek
Filmes Idézetek Játék
Dorama
Formula 1
Happy Bday! – Szülinapos kedvencek
Magyarország a filmekben
Minden, ami ázsiai BL/GL
Ázsiai Dorama OST/betétdalok
- Népszerűtlen vélemények
Criterion Closet Picks
Filmplakát a filmben
Egy-kép-kocka játék
Mozipremierek
Streamingpremierek
Random kedvcsináló
Nem értem, miért kellett a magyar címet így elbénázni, hiszen Ripley játékán volt a hangsúly, nem a maffián…
Talán a vacak kópia miatt, vagy az európai helyszín miatt, de iszonyat réginek tűnt a film. Főleg a ’99-es Matt Damon-féle Ripley-hez képest. Pedig ez volt utána – mintegy vigaszdíjul, ha már Malkovich nem rendezhette az első részt. Tessék, cserébe lehettél Ripley. Méghozzá milyen! Szerettem az első részt, de most már biztos utálnám. Matt Damonban semmi hűvös, elegáns, intelligens pszichopata vonás nem volt. Ellenben Malkovich-csal, akinek megszólalnia se kell, hogy az ember összecsinálja magát tőle. Az a jelenet, amikor rajtakapta a szomszédját, ahogy kritizálja az ízlését… nyelni se mertem. (kéne nekem egy ilyen Ripley otthonra. Azt hiszem a szomszédjaim pisszenni se mernének többet)
Nem mindig szórakoztató, ha más szívatását kell nézni másfél órán keresztül, de a francba is… ez jól esett :-)) Főleg ha ilyen kísérőzene jár hozzá.