Nem hozzáférhető számodra a kért oldal!

Erről szól most a Snitt

489 zóna filmekről »


Mozipremierek

Volt egyszer… az anyám (2025) Diplo, a kis dínó (2024) Háttérzene államcsínyhez (2024) Goebbels, a manipuláció művészete (2024) Elefántos kaland (2024) Mennydörgők* (2025) Fehér bátorság (2024) Simona Kossak, a vadon őrzője (2024) Alig páran (2023) Lampo – Vonatkaland négy lábon (2023) Minghun (2024) Ürömszülők (2021)

Streamingpremierek

Star Wars: Alvilági históriák (2025–) Malditos – Az átkozottak (2025–) Rosszfiú (2023–) Halálszint felett (2024) Apák gyöngye (2024) Saturday Night: A kezdetek (2024) A legnagyobb rajongó (2025) Még egy kis szívesség (2025) A négy évszak (2025–) Egy százalék indián (2024) A keskeny út a mély északra (2025–) A Starling lány (2023)

Random kedvcsináló

Solaris (1972)

Vannak filmek, melyek miután megnézted, napokig tartó gondolkodásra késztetnek. A Solaris ilyen mozi… na meg olyan, ami után egyszerre érzed magad nyomorultul és emelkedetten. Örökbecsű gondolatok és lassú képek olvadnak az agyadba, a retinádba. A felszínen tudományos fantasztikum: űrállomás, tudatóceán… a felszín alatt kőkemény létfilozófia. Az ember boldogságkeresése a kozmoszban és önmagában… vagy a kettő egy és ugyanaz? Szeretet, szerelem, emlékek, meg némi szén. Ezek vagyunk? Ennyik vagyunk?

Meditatív képek, zene, gondolatgazdag párbeszédek. Azt hiszem, legalább évente javasolt az újranézés.