Álomszerű, rejtélyes történet egy furcsa [nekrofil] szerelemről és az elvesztett szerelmes visszaszerzésének még furcsább rögeszméjéről, Hitchcock egyik legmeghatározóbb filmje, bár ezúttal senki sem menekül a kémek vagy gyilkosok elől. A lassú tempójú, gondosan felépített film egyik zseniális képsort a másik után hozza eléd, James Stewart pedig – akárcsak Kim Novak – pályafutása talán legjobb teljesítményét nyújtja. („Valahol itt születtem, és itt haltam meg. A fának ez csak egy pillanat volt. Észre sem vett.“ Mindezt többszázéves fák évgyűrűit szemlélve.)