Szóval, ha valaki nem akarja az életét áldozni a királynője kénye-kedve szerint, az gyáva, de ha megmenti azokat, akik ugyanezt megtéve a halál felé rohantak, akkor máris minden rendben van. Szerintem nézőpont kérdése, mi a nagyobb bátorság: vállalni, hogy gyávának titulálnak vagy nem vállalni és meghalni miatta… (Persze biztos vagyok benne, hogy volt a csatába indulók közt olyan is, akiben ez a dilemma fel sem merült, mert szentül hitte, hogy a hazáért cselekszik. De ez már egy harmadik nézőpont.)
Azok a tollak nem a gyávaság tollai, hanem a háborúé.
spoiler