Kicsit féltem tőle, de végső soron igazán nem rossz. Erősen a János Vitéz képi világát hozza magával, szóval ha az nem tetszett, ez sem fog, bár azért ez kevésbé jó, valahogy kicsit kaotikusabb, nehezebben követhető még a lassúbb jelenetsorok ellenére is. A hangok nagyon jók (mondjuk Szabó Gyula a főhős, ő meg hol ne lenne az), bár itt fontos megjegyezni, hogy az énekhangok mások, mint a sima hangok. Egyszer mindenképp érdemes megnézni.