Annyira aranyos ez a film, úgy szeretem:) Még réges-régen (nyolc éve? tíz éve?) láttam a családdal, nagyokat röhögtünk rajta, mert itt-ott magunkra ismertük – bár mi nem egy nagyvárosban laktunk egy kis lakásban, hanem egy kisvárosban egy nagy kertes házban. Most, ahogy újranéztem, még többet nevettem rajta:D A hörcsögvadászat a buszon és hörcsögcsalogató palacsintaevés, hogy a filondendron megsétáltatásást ne is említsem… Csupa élet, csupa vidámság, pedig az a világ sem volt azért csak „móka s kacagás”.
Amúgy a könyvben Andrea egy nagyon idegesítő, elkényeztetett és felvágós liba, a filmben viszont csak sajnálni lehet. Szerencsétlen kislány, akinek megvan mindene, mégsincs semmije…