Az egyetlen dolog, ami ebben a filmben mindig egy kicsit bizarr volt számomra, hogy minden nehézség ellenére a főhős azért elég simán elhelyezkedik a felnőttek világában. És persze gyakorlatilag végig fenntartja az álcát, de persze ez kell a történethez. Mert ez a film egy nagyon érdekes, elgondolkodtató, szomorkás vígjáték. Tényleg reálisan ijesztőnek festi le Josh átalakulásának közvetlen következményeit, de közben megadja neki a lehetősége, hogy rendes élete legyen. És tényleg ott van benne a gyerekkor iránti nosztalgia, a család és a megértés utáni vágy, és annak lefestése, mennyire nem boldogít a karrier. Josh megtalálja új életében a szépet, de mégis a régire vágyik, és én nem tudok vele nem egyetérteni.
Ha nem is mestermű, ez akkor is egy erősen 10 pontos alkotás, mert kiváló hangulata teljesen meg tudja fogni az embert.