Nagyon sokszor láttam már, egyszerűen mindig beszív, hihetetlen a világképzete. Eleve ez a zárt, elszigetelt rendszer, ami még a nézőt is átveri, az az izolált, hideg hangulat… zseniális.
Aztán, ahogy túlnő ezen a cselekmény, úgy szövevényesedik a történet, és áll össze egy komplex egésszé. Maga a téma, a spoiler, szerintem nem áll messze a valóságtól, főleg ebben a formában nem (vagy még pár évtized, de be fog ez következni). Éppen ezért, és a remek színészi játék miatt, mindig végigfut a libabőr rajtam.
Az a „baj”, hogy annyiszor láttam már, hogy mélyebb elemzést nem tudok róla írni – paradoxon –, mert vagy átcsúszok lelkesedésbe, vagy kiégek, mert túl mélyen belegondolok.