Régen láttam, most megint szembejött velem, így idejét érzem, hogy újranézzem. Ettől függetlenül emlékszem arra a nyomasztó hangulatra, ami végig elkísért a film alatt, arra a furcsán groteszk, de még nem aberrált pszichózisra, amiben darabjaira tört a főszereplő. És a végére… édes istenem – ha valaki happy end mínuszos csattanót akar, ahol szétpergett már az értelem és csak a vegytiszta őrület maradt, akkor ez az ő filmje. Meg az enyém.