Hűha. Nehéz lesz nem elfogultan írni erről a rajzfilmről, ugyanis gyerekkorom egyik kedvence volt. Ma újranéztem és most is nagyon tetszett.
A leírás hiányos, ugyanis arról van itt szó, hogy a címszereplő Némó állandóan mindenféle hülyeséget összeálmodik. Álmaiban meghívást kap Álomországba, ahol eleinte csupa jókedv és kacagás van, de aztán elszabadul maga a rémálom, amit egy hátborzongató utazás során le kell győzni.
Elég horrorisztikus mese, amikor megjelenik a rémálom és a Rémálomkirály, na ott gyerekként kirázott a hideg. (Kicsit olyan, mint a Heart of darkness c. játék. :D) Mondjuk én már attól rosszul voltam, hogy az ágy kiröppent az ablakon, aztán 30 méteres magasságban száguldozott és ugrabugrált rajta a gyerek. :D

Rémálomfölde alakváltó szörnyei roppant édesek lettek, valamint imádtam a röpdöső, kémkedő ráját és magát a Rémálomkirályt is.

Na és mi a mese tanulsága? Lefekvés előtt ne zabálj édességet! :D