Áh!
Eljött ez a nap is, hosszas várakozás után, hogy megnézzem a Kill Billt!
Hát, hol is kezdjem?
Talán ott, hogy félve álltam neki ennek a filmnek, hiszen kelet mindennél messzebb áll tőlem, és valljuk be, ebben rengeteg a keleti vonatkozás.

Tarantinoban talán azt szeretem a legjobban, hogy hihetetlenül, rendkívül jó a nő ábrázolása. Mind ebben a filmjében, mind mindegyik filmjében.

A harcjelenetek (mint mindig) borzalmasan látványosak, akcióval teli.
Észrevehetetlenül váltogatja a színes és fekete-fehér világokat, igaz, én az utolsó előtti harcjelenetnél meghagytam volna a színes képi világot, de ez legyen a legnagyobb bajom.

Maga a sztori érdekes, de biztos csak a második résszel fog egy nagy kerek egészt alkotni.

(holnap szerintem időt is szakítok a második részre)
:)